Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Rácz György: Márki Sándor, a középkorkutató
pályázat elbírálásának körülményeit. Külön értéke a tanulmánynak, hogy hasznosíthatta Márki Sándor levelezésének adatait, amit a történetíró lánya, Márki Mária bocsátott rendelkezésére.16 Márki a Dózsa-témán egész életében dolgozott. A könyv második kiadása (1886) után a kollégák rendszeresen gyűjtötték számára az ismeretlen adatokat, különösen Tagányi Károlytól kapott sokat, naplójában erről több feljegyzés is árulkodik.171912-ben még okleveleket is kölcsönöztek számára.18 Többször felmerült az újra kiadás lehetősége, de politikai okokból nem került rá sor.19 Végül 1913-ban jelent meg a könyv jelentősen átdolgozott, végsőnek tekinthető verziója 535 oldalon. Miután a Franklin Társulattal nem tudott megegyezni a kiadásról, végül abban a sorozatban jelent meg a kötet, amely egykor épp Márki Sándor Mária királynő-életrajzával indított és ezzel jutott be Dózsa a „fényes nevűek társaságába”.20 Az első kiadáshoz képest szemléletében kicsit visszafogottabb, adatokban gazdagabb életrajz így lett az utókor számára 1514 alapműve. Márki „forráskritikai” módszerét már a legkorábbi recenziók is bírálták. Závodszky Levente a Századokban megjelent ismertetése úgy végződik: „Kár, hogy a nagy szorgalommal összehordott anyagba Szerémi nyomán olyan ellentmondó adatok jutottak. A mű csak nyert volna vele, ha a szerző szigorúbb kritikával bírálta volna a kezébe került anyag ellenmondásait. Pedig a tárgy természetéből következik, hogy feldolgozása nagy nehézségekbe ütközött. Márki előadói művészetére volt szükség, hogy ezeket a nehézségeket legyőzze. A tárgy minden vonatkozására vet némi világosságot, a sok reflexió és kitérés azonban némileg megbontja az életrajz egységét, a melyet, szerző a nála megszokott eleven színekkel és szónoki fordulatokkal rajzolt meg és 16 Banner, 1961. 17 A Napló (lelőhelye: Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára XV. 33. 251. tétel. Xerox-tár. Márki Sándor naplói, 1873-1925.) szövegét szó szerint idézem, de nem tettem idézőjelbe. 1896. aug. 17.: Thallóczy Szádeczky útján mint „lázadász”-nak megint küldött Dósa korából való okiratokat. - 1898. máj. 3.: Meglátogattam az orsz. levéltáriakat. Tagányi már előre kikészítette az 1848. évi erdélyi országgyűlésnek ott levő jegyzőkönyveit, s Dósához is egy csomó adatot ígért, szidván Ráthot, aki megijed, mert könyvemet veszik - a socialisták. Elkelt szerinte Peróm is, ami az idők jele. Óvári sokat beszélt Cantú Cézárral való ismeretségéről, azt hitte, neheztelek, hogy nem én tartottam róla az akad. emlékbeszédet. Csánki beteg, szabadságon van, de de. nem találván csak este beszélgethettem vele. De. még meglátogattam az öreg Szilágyi Sándort is. Este az akadémiában hűségesen szavaztam. [...] - 1898. aug. 19.: Tagányi Károly Dósára vonatkozólag az orsz. levéltárból 45 oklevél kivonatát küldi s tájékoztat, hol kutassak még? „Ne törődj semmi akadállyal”, végzi. Nem is törődöm, csak szusszanhassak egy kicsit, de mikor lesz az? - 1900. jan. 24.: Thallóczy Dósa lázadásáról a nürnbergi levéltárból egy becses kéziratot küldvén, szintén biztat, írjam meg az alföldi agrármozgalom fejének, Dósának újabb történetét. Darányi földmívelésügyi miniszter alkalmasint szívesen fogadná. - 1902. máj. 7.: Acsády Dósa újrakiadására és arra biztatott, hogy a müncheni levéltárban erre vonatkozó gazdaságtört. iratokat a Gazdaságtört. Szemlében közöljem. 18 1912. nov. 4-19.: Bizony, nem jöttem rendbe, sőt sebeim napról napra alkalmatlanabbak lévén, szobámban töltöttem az egész időt. Pedig az Orsz. levéltárból is megérkeztek a Dósához kért adatok, de nem járhatok be a könyvtárba. Itthon dolgozom könyvemen. -1912. dec. 28.: Egész nap a könyvtárban dolgoztam a Dósa-féle okiratokkal, melyeket az Orsz. levéltár küldött le számomra kéthavi használatra. 19 1898. febr. 28.: Ráth Mór nem hajlandó harmadszor (?) kiadni Dósát, de lemond a jogról - 150 írtért. Szerinte csak a socialista körök vették buzgóbban. - 1903. febr. 6.: Meghalt Ráth Mór, 1859 után másfél évtizedig hazánk legjelesebb könyvkiadója. [... ] Ő adta ki Dósa György és forradalma czímű könyvemet, Fraknói ajánlatára, de már ekkor félt, hogy az socialista munka s bár régen elfogyott, nem is adta ki többé. 20 Márki Sándor: Dósa György. Bp., 1913. (Magyar történeti életrajzok, 59.). Az Athenaeumra és a Franklin Társulatra 1. a Napló, 1912. márc. 22-ei bejegyzését: Gárdos a Franklin-Társulatban majdnem hanyattvágódott, mikor hallotta, hogy Dósa új kiadásáért ívenként 200 koronát kívánok. Az Athenaeumnál és Singeréknél csak mellékalakokat találtam otthon. - 1912. okt. 8.: Kérdésemre Csánki, mint a Tört. Társulat elnöke azt feleli, hogy a maga részéről örül, ha Dósa György bővített életrajza a M. Tört. Életrajzokban jelenik meg. Dézsi erre a célra felajánlotta a jövő évi 30 íves egész évfolyamot. Elvi akadálya tehát nincs, hogy Dósa a fényes nevűek társaságába jusson. 225
