Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Katona Csaba: Az országgyűlési követ, a szélhámos és a díszpolgár
A mítoszok szerint a Horváth-házban bizonyos Szentgyörgyi Horváth Anna (vagy Anna Krisztina) névnapi bálja volt az első füredi Anna-bál. Jól hangzó történet ez, de sántít, mert a leány neve nem Anna Krisztina volt, hanem Krisztina, egészen pontosan pedig Mária Krisztina Julianna Erzsébet Konstancia.11 Az ellenben tény, hogy a későbbi aradi vértanú, eleméri és itt ebei Kiss Ernő altábornagy feleségül vette őt a Vas vármegyei Répceszentgyörgyön 1826 májusában.12 A házasság tragikusan rövid ideig tartott: az iíjú feleség 1827. február 7-én meghalt Pesten, vélhetően aznap, amikor megszületett Krisztina Izabella nevű leánya, akit másnap kereszteltek meg (sajnos hétévesen ő is elhalálozott).13 A pár állítólag ezen az első füredi Anna-bálon ismerkedett meg. De csak állítólag, mert immár nem kétséges, hogy korábban is ismerték egymást. Ha viszont a későbbi altábornagyné nem Anna volt, hanem Mária Krisztina Julianna Erzsébet Konstancia, akkor miért Anna- bál és miért nem Krisztina-bál? Elek Miklós 2006-ban megjelent munkájában kísérelt meg magyarázatot adni erre, hiszen világos volt számára is, hogy a házikisasszony névnapi báljáról nem beszélhetünk: „...megkockáztatom azt a feltevést, hogy Szentgyörgyi Horváth Krisztina tiszteletére - a leány nem lévén Anna - nem névnapi, hanem születésnapi bált rendeztek. A születésnapja, éppen a huszadik, az anyakönyvi bejegyzés szerint július 15-ére esett, nagyon közel az Anna-naphoz.”14 Tóth-Bencze Tamás a Krisztina-napi bált vetette fel, mint lehetséges magyarázatot: „1825-ben július 26., Anna-nap, keddre esett, ugyanakkor vasárnap, 24-én, ebben az esztendőben Krisztina napja volt. Nem lehetséges, hogy a szóban forgó bál, amelyen - ha már a hagyományhoz ragaszkodunk - Balaton-Füred-fürdőn a fiatalok megismerkedtek, talán valójában Krisztina-napi bál lehetett, és nem 26-án, hanem 24-én volt?”15 A magyarázat azonban vélhetően ennél is egyszerűbb. A bál valóban az Anna-naphoz kötődött, de nem a házi kisasszony tiszteletére. Anna-bálok ugyanis nem csak Füreden voltak (bár idővel kétségkívül ez lett a leghíresebb), hanem más fürdőhelyeken is. Az Anna-bál - bármilyen meglepően hangzik ma már - a főidény záró bálja volt. A fürdővendégek döntő többsége még a mezőgazdasági terminusokhoz igazította fürdői időzését, az augusztusi munkálatokra siettek haza. Az augusztus így a XIX. század elején/derekán utóidénynek számított. Ám miképp kötődik az Anna-bálhoz Békés vármegye? Az úgynevezett első füredi Anna-bál házigazdája, ekképp a házikisasszony édesapja nem más volt, mint Békés vármegye országgyűlési követe. Az első ismert füredi Anna-bálnak otthont adó épület, a Horváth-ház a Vas vármegyei eredetű Szentgyörgyi Horváth család16 tulajdonában volt. Ám a népes nemesi família közel sem csupán Vas vármegye területén vállalt hivatalt, sőt nem csupán a Dunántúlon. Elsősorban Héjjá Julianna Erika e tanulmányban is citált munkái nyomán ma már jól feltárt Békés vármegye archontológiája, így ismert az is, hogy megesett: a családból három egymást követő nemzedék (nagyapa, apa, fiú) vállalt egyaránt kiemelkedő szerepet Békésben. 11 Tóth-Bencze, 2012.3.p. 12 Tóth-Bencze, 2012.3. p. 15 Tóth-Bencze, 2015.4. p. 14 Elek, 2006.23. p. 15 Tóth-Bencze, 2015.5. p. 16 Irataik Szombathelyen találhatóak: Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára. XIII. 18/25. A Szentgyörgyi Horváth család iratai. 215
