Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Katona Csaba: Az országgyűlési követ, a szélhámos és a díszpolgár
Katona Csaba Az országgyűlési követ, a szélhámos és a díszpolgár Adatok Békés megye és Balatonfüred kapcsolatához Békés megye kétségkívül meglehetősen távol fekszik, legalábbis magyar viszonylatban, Balatonfüredtől, amely a reformkor, az önkényuralom és a Monarchia éveiben az ország egyik legfelkapottabb üdülőhelye volt.1 Azt gondolhatnánk tehát, hogy a török kiűzése után jószerivel poraiból újraélesztett vármegye, továbbá a divatos fürdő között nem sok kapcsolat lelhető fel. Ez azonban korántsem így van. Az alábbiakban három olyan személyiséget hoznék fel példának, akiknek fontos, meghatározó szerep jutott Balatonfüred történetében. Ezen túl azonban még valami - és jószerivel csak az - fűzi őket össze: Békés vármegyéhez való erős kötődésük. Gondolhatnánk logikus módon, hogy ők a fürdővendégek közül kerültek ki, ez azonban csak egyikükre igaz. Füred, és itt tagadhatatlanul érvényesült a távolság meghatározó volta, nem igazán vonzotta a Békés vármegyei illetőségű vendégeket. Nyilván ennek legfőbb oka a közlekedés kényelmetlensége és lassúsága volt.2 A XIX. század második felében, valamint az első világháború előtti időszakban több évre vonatkozóan fennmaradtak a balatonfüredi fürdőlisták, amelyek a vendégek nevét, „character”-ét (azaz: státuszát) és lakóhelyét foglalták magukba. Az Országos Széchényi Könyvtárban található az 1840., az 1852., az 1857., az 1863., az 1868., az 1869. és az 1872. év listája.3 Az OSZK Mikrofilmtárában őrzik az 1884., az 1908. és az 1916. évi listákról készült felvételeket.4 Az 1841. évi lista a balatonfüredi Városi Helytörténeti Gyűjteményben található meg, míg az 1844., 1845. és 1846. évi fürdőlisták lelőhelye a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára.5 Az, hogy ki mit írt önmagáról a második rovatba, kétségkívül az önreprezentációt szolgálta. A lakóhely viszont meglehetősen statikus adat, nincs ok feltételezni, hogy itt nagyobb számban fordultak volna elő a valóságnak meg nem felelő bejegyzések. Lássuk tehát, hogy a XIX. század második felét tekintve azokból az évekből, amikor teljes vendégstatisztika maradt fenn, hányán érkeztek Békés vármegyéből Füredre. 1 A Balatonfüredre vonatkozó „tengernyi” irodalom említésétől e helyt eltekintek (K. Cs.). 2 Erre nézve: Katona Csaba: „Vasút nélkül nincs semmi fürdőhelynek jövője.” A vasút szerepe Balatonfüred vendég- forgalmának alakulásában a 19. század második felében és a 20. század elején. In: Szigorúan ellenőrzött vonatok. Szerk.: Bana József-Katona Csaba. Bp.-Győr, 2009.77-82. p. (Mediawave Konferenciák, 2.); Katona Csaba: Utazás Füredre. In: Via Sancti Martini. Szent Márton útjai térben és időben. Szerk.: Tóth Ferenc-Zágorhidi Czigány Balázs. Bp„ 2016. 295-307. p. 3 Országos Széchényi Könyvtár (= OSZK) P 28. 124/1840, 1852, 1857, 1863, 1868, 1869, 1872. Balatonfüredi fiirdőlisták. 4 OSZK FM 3. Mikrofilmtár. 5575/1. Balatonfüredi fürdőlisták. 5 Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára (= MNL ZML) IV. 1. b. Zala Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. 752/1845,4881/1845,4567/1845. Balatonfüredi fürdőlisták. 213
