Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Szendiné Orvos Erzsébet: "Levéltárosok arcképcsarnoka"
Nadányi Zoltán (1892-1955) „Megyei levéltáros vagyok, felelősségteljes, nehéz és nem nekem való munkával foglalkozom, az egész dologba a vak véletlen ugratott be, s az a tévedés, hogy azt hittem, szabadidőmben verseket írhatok. Iszonyú tévedés volt, tíz év óta sínylem.”40 Nadányi Zoltán 1892-ben született bihari nemesi család leszármazottjaként, Feketegyörösön. Középiskoláit Nagyváradon végezte, 1910-ben tette le az érettségi vizsgáit. Tanár szeretett volna lenni, de apja úgy kívánta, hogy legyen jogász, azután szolgálja a vármegyét, mint az elődök. Emellett akár költő is lehet, ha már úgy szereti az irodalmat. Az államtudományi vizsgát Szegeden tette le. Már joghallgató korában, 1914-ben Nagyváradon megjelent első verseskötete, s mire 1917-ben jogi doktor lett, már ismert költőnek számított. Könnyed, szellemes prózáját is szívesen közölték az újságok. Nem is akart egyelőre közhivatalnok lenni, inkább újságíró. Nagyváradon élte át a háború végét, onnét messziről vett csak tudomást forradalmakról, majd ellenforradalomról. A monarchia végleges szétbomlása után, amikor Nagyvárad is Romániához került, költözött fel Budapestre. Akkor már családos ember volt. 1920. november 11-én Berettyóújfaluban kötött házasságot Szanditz Gertrúddal - Szanditz Mór váradi nagyvállalkozó, az első nagyváradi műjéggyár alapítója idősebb leányával. A házasságot egyik család sem fogadta lelkendezve, főleg Nadányi bizonytalan egzisztenciája miatt. Az asszony hű társnak bizonyult, tudomásul vette férje szeszélyeit, elnézte szerelmi kalandjait, s mindvégig támasza volt családjának. Szeretteit el kellett tartania. Igaz, Budapesten is kapott újságírói állást, egy ideig a Pesti Napló munkatársa volt, de az újságírásból az inflációs években nehéz volt megélni, ezért hazaköltözött a nagyapai kúriára, Bakonszegre. A Berekböszörmény határában lévő kis birtok azonban nem volt képes eltartani a három-, később négytagú családot, állást keresett. Rokonai segítségével megkapta Bihar vármegye főlevéltárosi tisztét. 1926. november 1-jén lépett hivatalba kilencedik fizetési osztályba sorolva. A megyeszékhellyé előlépett Berettyóújfaluban a tisztviselőtelepen kapott lakást. Ügy alakult tehát, ahogy apja eleve elképzelte: dr. Nadányi Zoltán rangos vármegyei tisztviselő lett. Főlevéltárosi állását 1944 őszéig viselte. Nadányi levéltárosságával kapcsolatban Szűcs Sándor néprajzkutató így emlékezik: „Reszegi Lajos, Nadányi későbbi kollégája mutatott néhány rímbe öntött sóhajtást, feljegyzések margójára vetve, amelyek arról vallanak, hogy egy költő vállán micsoda teher a főlevéltárosság! Lett Biharban a levélnek tára. Mondták nekem: te tárnoka legyél! így lett a tágas tárban tárnok is. Ám üresek a polcok, nincs levél. 40 Nadányi levele Babits Mihálynak. Országos Széchényi Könyvtár Fond III/929. 209
