Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Szendiné Orvos Erzsébet: "Levéltárosok arcképcsarnoka"
Reszeghy Lajos „...Csak egyfajta demokrata van Magyarországon: a kényszer-demokrata, aki csak azért demokrata, mert nem lehet arisztokrata. A nemesi kutyabőrnek kifigurázása is csak sablonos hazugság. Soha a múlt századokban, amikor osztogatták a régi magyar nemességeket, nem volt ezeknek meg az a nagy értékük, amivel a mai demokrata korban bírnak. Ma sokkal jobban szaladgálnak a nemesség után, mint az igazi nemesi világban.”33 A XX. század eleji nemességigazolások nagy alakja Reszeghy Lajos volt, aki jelentős anyagot gyűjtött össze a nemes családokra vonatkozóan. Életéről nagyon keveset tudunk. Bihar vármegye alispánjának iratai szerint 1922- ben adta be pályázatát irodatiszti állásra.34 Megnősült, és 1927-ben született gyermeke. 1928-ban Nagyváradra költözött. 1934-ben lett Bihar Vármegye Levéltárának főlevéltárnoka. Visszahúzódó, elmélyült alkat volt, amiben szerepet játszhatott betegsége is. Az alispáni iratok szerint többször kért segélyt gyógykezelésre. 1938-ban történt nyugdíjazása után tovább dolgozott, folytatta kutatómunkáját is, s ehhez a vármegye levéltárában általános kutatási engedélyt kért: „...szabadság ideje alatt a vármegyei főjegyző úr utasítására a levéltárban teljesít szolgálatot, ahol az irattári kezelés körül évek folyamán felmerült mulasztásait igyekszik pótolni...”35 A levéltári munka mellett gyűjtötte össze többek között a nemességre vonatkozó hatalmas anyagot is. „Reszegi Lajos [...] harmadrendű feladatának tekintette a levéltárat, és csak tehernek, ami megfosztja őt egyéb kereseti viszonyaitól.”36 Kollégája, Gál Imre ezen epés véleménye reális elemeket is tartalmazhatott. Amikor például 1938-ban panaszt emeltek ellene, hogy munkaidejében levéltári magánmunkálatokat vállal, Reszeghy így válaszolt: „...ő nemesi kutató irodát tart fenn [...], ne gördítsenek akadályokat az ő megélhetése elé...”37 Érdeklődése sokrétű volt. 1934 végén - ekkor még Berettyóújfaluban élt - a Komódi és Vidéke című lapvállalatnál belső munkatárs lett, illetve megbízták a lapügyek vezetésével. Tagja volt az 1920-as évek végén a Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egyletnek. Rendszeresen levelezett Baktay Ervinnel, Gyalokay Jenővel és több más őstörténet-kutatóval. Kutatásokat végzett nemcsak a magyarországi, hanem a külföldi levéltárakban is, például az Ung Vármegyei Levéltárban és Pozsony Város Levéltárában. Kutatásainak eredményét több helyen publikálta. Irt a Magyar Családtörténeti Szemlében, illetve a Bihari Múzeum évkönyveben. 33 Pesti Hírlap, (1908. dec. 1.) 34 MNL HBMLIV. B. 406. a. Bihar vármegye alispánjának iratai. Bizalmas iratok. 791.6703/22. 35 MNL HBML IV. B. 456. a. Bihar Vármegye Levéltárának iratai. Ügyviteli iratok (= IV. B. 456. a.) 5. 36 MNL HBML VIII. 710. c. A Hajdú-Bihar Megyei Közlevéltár iratai (= VIII. 710. c.) 1. 37 MNL HBML IV. B. 456. a. 5. cs. 26/1938. 207
