Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Források, kútfők, töredékek - Tilcsik György: Egy ismeretlen leírás a Mezőhegyesi Cs. kir. Ménesről az 1820-as évek elejéről
a szarvasmarhapestisről publikált munkái révén már korábban, azaz a Mezőhegyesre történt kinevezése, vagyis 1815 előtt már komoly szakmai hírnevet szerzett az osztrák tartományokban. Befejezésül említjük meg, hogy a Topographische Beschreibungen des Königreiches Ungarn und seiner einverleibten Provinzen megjelenése előtt Magyarországról publikált legfontosabb országleírások szerzői közül többek között Schwartner Márton (1759-1823), Csaplovics János (1780-1847) és Magda Pál (1770-1841) sem mulasztotta el, hogy munkájában előbbi és utóbbi egy rövidebb, Csaplovics pedig egy hosszabb, még a Kunitsét is meghaladó és részletesebb, további alapos vizsgálódásra és elemzésre érdemes szövegrészt közöljön a mezőhegyesi ménesbirtokról.11 Terjedelmi okokból sem vállalkozhattunk ezeknek a Kunits-féle leírással történő tételes összevetésére, annyi azonban elmondható, hogy - jóllehet minden bizonnyal ismerte azokat - nincs nyoma annak, hogy Kunits Mihály a természetesnél jobban támaszkodott volna Schwartner, Csaplovics és Magda műveire, azaz valóban tartotta magát azon alapelvéhez, miszerint csak olyan adatokat, információkat és eseményeket szerepeltetett a Mezőhegyesről szóló beszámolójában is, amelyeket ő maga megtapasztalt és amelyekről saját szemével meggyőződött. A lefordított eredeti szöveg könnyebb olvashatósága érdekében annak központozását egyszerűsítettük és a mai gyakorlathoz igazítottuk. Minden esetben a települések magyar nevét közöljük, és azok mai, hivatalos elnevezését, ha egykor Magyarországon feküdtek, de ha ma már nem itt találhatók, a jegyzetekben találja az olvasó. A nyilvánvaló nyomdahibákat figyelmen kívül hagytuk, a szükséges kiegészítéseket szögletes zárójelbe tettük, míg az értelmezést segítő szómagyarázatok és az egyéb hasznos információk szintúgy a jegyzetekben kaptak helyet. A *-gal jelölt lábjegyzetek Kunits Mihály saját, szövegéhez fűzött kiegészítései, illetőleg hozzáfűzései. * Mezőhegyes Cs. kir. Méntelep Csanád vármegyében12 Mezőhegyes - amely egy hatalmas puszta Csanád vármegyében - egy végtelen síkságon terül el, Aradtól13 5 mérföld,14 a nagy püspöki várostól, Makótól 2 mérföld, és a szép szlovák falutól, Tótkomlóstól 1 mérföld távolságra. Négy pusztából - Mezőhegyesből, Nagyperegből,15 11 Magda Pál. Magyar országnak és a határ őrző katonaság vidékinek leg újabb statistikai és geográphiai leírása. Pest, 1819. 474., 476-477. p.; Schwartner, Martin: Statistik des Königreichs Ungern. Zweyte, verm, und verbess. Aufl. Th. 1. Ofen, 1809. 213-217. p.; Topographisch-statistisches Archiv des Königreichs Ungern. Bd. 1. Hrsg. Johann Csaplovics. Wien, 1821. (a továbbiakban Csaplovics, 1821.) 387-395., 397-398. p. 12 A leírás elkészülésének idején Mezőhegyes Csanád vármegye területéhez tartozott. 13 Az egykori Arad vármegye székhelye. Ma: Arad, Románia. 14 Hosszmérték. 1 osztrák mérföld = 7585,94 méter. Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601— 1874. Bp„ 1990. (a továbbiakban Bogdán, 1990.) 35., 168-169., 570. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok, 6.) 15 Nagypereg vagy Németpereg. Község Arad vármegyében. Ma: Peregu Maré, Románia. 20
