Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Szendiné Orvos Erzsébet: "Levéltárosok arcképcsarnoka"
Csobán Endre (1882-1959) „Van nekem egy figurális barátom, úgy hívják: Csobán Endre. Több gyermek apja, titokban költő. Olyan ezermesterféle típus. Egyik szenvedélye a statisztika, másik a kulturális mozgalmak irányítása. Mindent magára vállal, de nem mindent végez be. Van egy remek tulajdonsága, amit igazán becsülök benne: mindenkivel jót igyekszik tenni. Nincs olyan hozzá bírálatra küldött kézirat, amit el ne olvasna, és nem értékelne; nincsen olyan kinyújtott kéz, amelyikbe pár fillért ne dobna. Ez a derék fiú velem is sok jót tett, mióta lefelé ballagok a hegyről.”5 Csobán Endre 1882. december 23-án született sokgyermekes család tagjaként, egy Debrecen környéki tanyán. Elemi és középiskoláit a Debreceni Református Kollégiumban végezte. Jól tanult, ezért beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karára. Tanári pályára készült, de helyhiány miatt a budapesti református teológián kezdte meg tanulmányait. Onnan azonban eltanácsolták, mivel „az igehirdetést szociális tanításokkal akarta vegyíteni”.6 Munkát először a Központi Statisztikai Hivatalban, majd a Honvédelmi Minisztériumban talált. Napidíjasként dolgozott, majd állam-számviteltani vizsgát tett, közben pedig esti tanulással levéltárosnak készült. 1917-ben az Országos Levéltárban tette le a levéltári kezelői, 1918-ban pedig a levéltári fogalmazói vizsgát. 1918-ban megpályázta a debreceni főlevéltárnoki állást. Jól ismerte a debreceni levéltár állapotát. Az iratok rendezetlen állapotban voltak, s ahogy írta pályázatában: „csak sok évi megfeszített munkával lesz az olyan állapotba hozható, hogy az egyetem és általában a tudomány céljaira teljes sikerrel kiaknázható legyen”.71918. december 1-jén nevezték ki Debrecen főlevéltárnokának, és kezdte el a rendezés nagy munkáját. Debrecen Város Levéltárának iratait korábban Herpay Gábor rendezte, aki elsősorban az oklevelek és a végrendeletek gyűjteményének kialakításában jeleskedett. Az iratok nagy része azonban „a levéltári helyiségek padlóin feküdt, néhol egészen a plafonig felhalmozva, részint kötetlenül, részint csomókba kötve. De az összekötésben sem volt mindig köszönet. Volt rá eset, hogy két-háromszáz éves korkülönbség választotta el az egy csomóba kötött, s egymás mellett békésen pihenő iratokat.”8 Csobán Endre nyolc év alatt jutott el odáig, hogy a levéltár 1294-től 1853-ig terjedő legértékesebb iratait gyűjteménybe rendezze, a használatra kiemelteket pedig visszahelyezze eredeti helyére. A rendezésről és a levéltárban található iratokról a Levéltári Közleményekben számolt be igen részletesen.9 Munkája eredményeként egyre több kutató kereste fel az intézményt. Az egyetemi tanárok közül 5 Oláh Gábor: Naplók. Szerk.: Lakner Lajos. Debrecen, 2002.612-613. p. 6 Déri Múzeum Irodalmi Gyűjteménye S. X. 88.23.1.71. Csobán Endre statisztikus önéletrajza. Debrecen, 1953. nov. 2. 7 Déri Múzeum Irodalmi Gyűjteménye D. X. 88.23.1.15. 8 Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára (= MNL HBML) XV. 86. c. 1. d. Csobán Endre iratgyűjteménye. Levéltártudományi, levéltári feljegyzések. Jelentés a városi levéltár rendezéséről. 9 Csobán Endre: Debrecen sz. kir. város levéltára. In: Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1-4. sz. 204-239. p. 198
