Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Körben - család, közösség, társadalom - Fülöp Tamás: "...a nemes áldozatkészség nem szorul dicséretre..."
lehetőségeket 1916 elején előbb a vármegyei közegészségügyi bizottság és a törvényhatóság közgyűlése is napirendre tűzte, a megfogalmazott javaslatokat pedig az alispán egy feliratban a belügyminiszter elé terjesztette. Az országosan is elsők között elindított kezdeményezés szerint törvényben kell biztosítani, hogy „a nem vagyonos szülők gyermekei két éves korukig ingyen orvosi gyógykezelésben részesüljenek”, továbbá „minden községben kiképzett és díjazott gyermekvédőnők alkalmaztassanak”, akiknek feladatuk, hogy az újszülötteket egyéves korukig rendszeresen látogassák, illetve az édesanyákat ápolási és táplálási tanácsokkal lássák el. A rendelet előírná, hogy a megszületett csecsemőket három napon belül a hatóságoknak be kell jelenteni, a gyermekek szoptatásáról kilenc hónapon át kötelező lenne gondoskodni, a nehéz sorsú anyákat pedig szoptatási segélyben kell részesíteni. Az alispán átmeneti megoldásként indítványozta, hogy a képesítéssel rendelkező szükséges számú védőnő rendelkezésre állásáig a településeken élő bábák segítsék a csecsemőgondozást, és a törvényhatóság területén fekvő nagyobb városokban, községekben biztosítsanak a rászorulók számára ingyen tejet, illetve szükség esetén a csecsemőknek napközi otthonos ellátást. A javaslatot a protestáns egyház is magáévá tette és felhívta az egyháztársadalmat az ügy támogatására.79 A mozgalom Küry Albert kezdeményezésére végül szervezetté formálódott, és 1918. május végén a vármegyében is megalakult a Stefánia Anya- és Csecsemővédelmi Szövetség.80 A „helybéli és vidéki közönség nagy érdeklődése mellett” elindított „honmentő nagy munka” egyik fő szervezője - minden bizonnyal Küry Albertné mellett - gróf Szapáry Györgyné úrnő volt, a Szövetség vármegyei biztosa pedig maga a főispán, dr. Kuszka István lett.81 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának a hivatalos évnegyedes jelentésben is megfogalmazódó javaslatában tulajdonképpen annak a csecsemőgondozói és védőnői hálózatnak a kiépítési szándéka fogalmazódik meg, amely, mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer 2015-től hungarikumnak minősül. „Benne volt tehát a törvényhatóság rendelkezésében az egész gyermekvédelem minden főbb és saját erőnkből teljesíthető módjáról és eszközéről való gondoskodás. Csak hogy úgy mondjam, embriójában, kis eszközökkel, szerény mederben igyekeztünk a nagy czél érdekében munkát kezdeni, remélve, hogy kezdetben így is megfogunk egy néhány gyermeket a hazának menteni s ha munkánk helyes irányba halad, a meder mélyül, szélesbedik s a kis patakból folyó lesz.” - emlékezett vissza a csecsemő- és gyermekvédelmi mozgalom vármegyei indulására az alispán.82 Küry Albert kezdeményezésére 1918 tavaszán a vármegyében megkezdődött a csecsemő- és gyermekvédelem törvényhatósági szabályrendszerének kidolgozása, a Stefánia Szövetség céljaira pedig a megye tehetőseitől folyamatosan érkeztek a pénzügyi felajánlások. 1918 nyarán a vármegyében - a rendkívül nehéz ellátási körülmények ellenére is - eredményesen valósították meg a Károly király által kezdeményezett gyermeknyaraltatási programot.83 A hathetes adriai és ausztriai nyaraláson a megyében élő 6-12 éves, nehéz körülmények között élő gyermekek vehettek részt, illetve a vármegye településeinek kellett vendégül látnia az ide érkező osztrák gyermekeket. A több ezer családot érintő program keretében augusztus-szeptember 79 Protestáns egyházi és iskolai lap, 59. (1916. ápr. 16.) 16. sz. 187. p. (online változat: http://adtplus.arcanura.hu/) (megtekintés: 2016.09.16.) 80 Vö.: Pesti Hírlap, 40. (1918. máj. 30.) 127. sz. 4. p. 81 Alispáni jelentés, 1918. máj. 31. “ Uo. 83 MNLJNSZMLIV. 407. 2661/1919. 178
