Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Körben - család, közösség, társadalom - Kujbusné Mecsei Éva: "Ünnapnapra virradtunk"
fellobogózták a középületeket, sok helyen ültettek millenniumi fát és szerveztek népünnepélyt.30 Nyíregyháza egy hétre zászlódíszbe öltözött, az erkélyeket is nemzetiszínű drapériával vonták be. Az ünnepnapot mozsárágyú lövése nyitotta, majd szokás szerint ünnepi misére sereglett ki-ki saját templomába. Reggel nyolckor az evangélikus tót istentisztelettel kezdtek. Fél kilenckor a református istentiszteleten díszmagyarban jelentek meg a megyei, városi, törvényszéki, járásbírósági, pénzügyigazgatósági küldöttségek, a tanítók, tanárok, akik ezután átsétáltak a fél tízkor kezdődött, magyar nyelvű evangélikus istentiszteletre. Geduly Henrik segédlelkész, főgimnáziumi vallástanár beszéde olyan nagy tetszést aratott, hogy a közönség kérésére teljes terjedelmében megjelentették a helyi újságban, a Nyírvidék külön mellékletében. A millennium alkalmából készült el a Nyíregyháza történetét összefoglaló kötet is.31Az istentisztelet után kezdődött a város nyílt díszközgyűlése, amelyen nem csak a képviselő-testület tagjai voltak jelen, hanem az érdeklődő lakosok is - köztük több nő. Az ünnepi szónoklat után a régi hagyományt elevenítették fel, mikor az elesettek segélyezésére is gondoltak, de már nem egyéni adakozással igyekeztek segíteni, hanem a mind elterjedtebb alapítványtételt választották. A szegények számára teendő 2000 koronás tőke jogi formaságainak rendezésével a tanácsot bízták meg. Ezután a millenniumi fához vonultak, ahol hazafias dalokat énekeltek. Űj elem volt a népünnepély, amelyen 10-12 ezer ember vett részt. Délután három órakor kezdődött a vidám kivonulás a városháza előtt gyülekezőknek. A nagyvásártérre ment a menet, amelynek elején 140 gazda haladt felszerszámozott lovakon, majd a város két négyes fogata fellobogózva nemzetiszínű szalagokkal, ezután a tanulóifjúság, majd a városlakók, szintén lobogókkal a kezükben. A cigánybandák és az orosi trombitás zenekar hazafias dalokat játszott, a menet résztvevői hol a Himnuszt, hol a Szózatot énekelték. A vásártéren egy alkalmi szónoklat után különböző versengések kezdődtek. Volt póznamászás, szamárverseny, „kifli-falás, tejbuvárlás”, zsákbafutás és táncverseny. Tíz disznóból csináltak lacipecsenyét és 800 liter bort kínálgattak ingyen az ebédhez. És mint 1837-ben, most is perecet szórtak a nép közé. Aki szerencsés volt, az emléktárgyat is vihetett haza, a 800 pohárból egyet, aminek ez volt a felirata: „1896. Május 10.” Este is érdekes és látványos volt az ünnepnap zárása: a mozsárlövés jelt adott a kivilágításra, aminek hallatán mindenki meggyújtotta az ablakában lévő gyertyát. A leglátványosabb a megyeháza volt, amelynek térre néző 112 ablakában 1400 gyertya égett. A városháza erkélyén azonban már izzókból formázták meg az ezres számot, „fénye szinte nappali világosságot árasztott a katolikus templomig”. A törvényszék ablakában a magyar címer mellett gyertyák világították meg az „Isten áldd meg a magyart!” feliratot. Az evangélikus főgimnázium diáksága és a kereskedő ifjak bejárták a várost és a megyeháza és a városháza előtt az ünneplőkkel közösen gyertyafénynél elénekelték a Himnuszt és a Szózatot. Hétfőn, május 11-én a vármegye ünnepelt Nyíregyházán. Kilenc órakor csendes misével kezdődött a nap a római katolikus templomban, majd a megyei vezetők és a községek küldöttei, a jegyzők és papok részvételével a templom előtt felállított emelvénynél folytatódott az ünneplés 30 Részletesebben lásd: Galambos Sándor: Millenniumi ünnepségek a Szabolcs megyei községekben. Forrásközlés. In: Szabolcs-szatmár-beregi levéltári évkönyv. XII. köt. Szerk.: Nagy Ferenc. Nyíregyháza, 1997.187-212. p.; Ш.- Nyíregyháza és a millennium. In: Szabolcs-szatmári Szemle, 22. (1987) 3. sz. 325-330. p.; Uő: A millennium és Szabolcs megye. In: Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, 31. (1996) 2. sz. 202-215. p. 31 Geduly Henrik: Nyíregyháza története. Nyíregyháza, 1896. 159
