Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Körben - család, közösség, társadalom - Kövér György: A civil társadalom születése
polgári társadalomban a munka, a tulajdon és az arra épülő „Gesittung” (’polgárosodás’; .művelődés’) nézőpontjából közelíti meg a nép közösségi életét. Ezzel szemben az államtársadalom nem más, mint a jogérzék és jogakarat felől szemlélt népi jogközösség polgárosodottsága. A történeti kiindulópont számára is az volt, hogy a középkor nem ismerte a ’polgári társadalmat’.26 Tekintetbe véve az 1849-1859 közötti változásokat a fogalomtörténet akkori felfogását illetően, fontos megfigyelést rögzít: „Kezdetben jöttek az új dolgok, aztán az új tudományos fogalom; amely azonban megelőzte a dolgokat, éppen azért, mert egy ideális fogalom...”27 Nyilván közben szembesülnie kellett a nemzetközi tendenciákkal, a társadalmak összehasonlításának nehézségeivel, ami már a német nyelvterület egészét figyelembe véve komoly problémákat vetett fel. S azzal, hogy a fogalmak nemcsak teremtik a dolgokat, hanem leképezik is a változásokat. Az állami túlhatalommal szembeni védekezés miatt lett népszerű Alexis de Tocqueville (1805-1859) műve, Az amerikai demokrácia (1835-1840), amely fordításban magyarul már 1841-1843-ban napvilágot látott. Minden önkény által fenyegetett nemzet számára világos az üzenet, lehet írója akár francia arisztokrata, akár magyar értelmiségi (az I. k. 2. rész. IV. fej. A politikai egyesülés / T’association politique’ című fejezetből): „.. .egyetlen ország sincs, amelynek nagyobb szüksége lenne egyesülésekre a pártdespotizmus vagy az uralkodói önkény megakadályozása végett, mint éppen a demokratikus társadalmi rendben élő országoknak. [...) Azokban az országokban, ahol ilyen egyesülések nincsenek, és ahol az egyének nem tudnak mesterségesen egyik pillanatról a másikra valami hasonlót létrehozni, szerintem nincs gátja a zsarnokságnak; egy nagy népet is büntetlenül elnyomhat maroknyi lázító vagy akár egyetlen ember.”28 De a civil szféra sajátosságaira vonatkozó megfigyelései legalább olyan fontosak egy összehasonlító kontinentális nézőpontból (II. k. 2. rész. V. fej. társulások a polgári életben/ T’association dans la vie civile’ című fejezetben): „Szerintem leginkább Amerika szellemi és erkölcsi társulásai érdemlik ki érdeklődésünket. Az amerikaiak politikai és ipari társulásai könnyen szemünkbe ötlenek; a többiek elkerülik figyelmünket; és ha fölfedezzük is, nem értjük meg eléggé őket, mert szinte soha nem látunk hozzájuk hasonlót.”29 A magyar recepció A hazai recepció szempontjából a fordítás nehézségeivel érdemes kezdenünk. Fábián Gábor (1795-1877), Tocqueville első magyar fordítója sok szempontból félreértette a szerző mondanivalóját, amikor itthonról nézve az Egyesült Államok azon sajátosságából indult ki, miszerint „politikai alkotmányuk olly elemek által tartatik fenn, melyek nálunk nem fenntartó, hanem felforgató elemeknek tekintetnek, u. m. a legkorlátlanabb democratia elemei által”.30 De a szerző számára is a kontinens és az Újvilág jelenének és jövőjének összehasonlítása volt a 26 Riehl, Wilhelm Heinrich: Über den Begriff der bürgerliche Gesellschaft. München, 1864. 3-4. p. (a továbbiakban Riehl, 1864.) 27 Riehl, 1864.16. p. 28 Tocqueville, Alexis de: Az amerikai demokrácia. Bp., 1993. 278. p. Ford.: Martonyi Éva (a továbbiakban Tocqueville, 1993.) 25 Tocqueville, 1993. 726. p. Ford.: Frémer Jusztina. 30 Tocqueville Elek: A democratia Amerikában. Ford.: Fábián Gábor. 1. Buda, 1841.1—II. Előszó, (a továbbiakban Tocqueville, 1841.). Fábián Gábor előszaváról lásd Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a polgárosodó Magyarország a kezdetektől 1848-ig. Bp„ 1992.203-205. p. Vő. Lévai Csaba: Fábián Gábor és az egyesült államokbeli rabszolgatartó rendszer megítélése az 1830-1840-es évek Magyarországán. In: Századvég, 69. (2013) 3. sz. 5-29. p. 136
