Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Hatalom, diktatúra, megtorlás - Cseh Gergő Bendegúz-Tóth Eszter: A magyar állambiztonsági szervek nyilvántartási rendszerének számítógépesítése

• az egységes kérdőjegy alkalmazásával valamennyi, alább ismertetett adattárból egy kérdőjeggyel lehetett priorálni;

• a különböző szervek intézkedéseinek „kereszteződését” nagymértékben kiküszöbölte a rendszer;

• a selejtezések és törlések (!) gépi úton történő végzése, valamint a névsorok alapján történő tömeges priorálás lehetősége szintén csökkentette az állomány adminisztratív terheit;

• a szükségessé váló új adattárak bekapcsolása is biztosítva volt (bár tudomásunk szerint a lenti adattárakon túl újabbak már nem készültek a rendszerváltásig).

A ’80-as évekre a Belügyminisztériumban az EGPR rendszerén belül 14 önálló adattárat alakítottak ki, melyek egyaránt tartalmaztak bűnügyi, igazgatásrendészeti és állambiztonsági adatbázisokat az ábécé betűivel jelölve „A”-tól „T”-ig. (Az „adatbázis” kifejezés a korszakban egyáltalán nem volt használatos, de az egykorú „adattár” kifejezés lényegében ugyanazon funkciókat jelentette.) A14 adattár 1985-ben összesen 1350 000 tételt tartalmazott, ezekből 420 000 tétel volt az állambiztonságé, de 1988-ra a teljes adatállomány már meghaladta a másfél millió rekordot.30 A rendszer kapacitására jellemző, hogy 1987-ben 12,5 millió priorálást végeztek el az EGPR-ben (ez egyébként több mint 20%-os növekedést jelentett az előző évi adatokhoz képest).31

Közvetlenül a rendszerváltás előtt újabb adattár fejlesztése kezdődött meg,32 de а „V” jelű, az állambiztonsági operatív tartalékos tiszti állomány adatainak feldolgozására szolgáló adattár véglegesítésére már valószínűleg nem maradt idő. Egy 1989-es feljegyzés33 34 ugyanakkor a felülvizsgálandó EGPR-adattárak között megemlíti ezt a rendszert is.

A ’80-as évek második felében az EGPR rendszerében az alábbi „adattárak” működtek (melyek közül részletesebben csak az állambiztonsági szervek által használt rendszerekkel foglalkozunk).

Bűnügyi nyilvántartások

• „A” betűjelű adattár: Bűntettesek nyilvántartása,

• „B” betűjelű adattár: Modus operandi adattár,

• „C” betűjelű adattár: Veszélyes bűnözők adattára,

• „D” betűjelű adattár: Bűnügyi operatív előzetes adattár,

• „F” betűjelű adattár: Bűnügyi operatív hálózati nyilvántartás.

Igazgatásrendészeti nyilvántartások '1

• „N” betűjelű adattár: Útlevélrendészeti adattár,

• „R” betűjelű adattár: Idegenrendészeti operatív adattár,

30 Uo.

31 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára XIX-B-l-ba Belügyminisztérium Államtitkári Titkárság 2-11/1988.03.29. - sz. n. - Mell.

32 Uo.

33 ÁBTL 1.11.1. - sz. n. Feljegyzés az állambiztonsági információs rendszerek felülvizsgálatának főbb elveire és feladataira. 62. d.

34 Ezek az adattárak szorosan kapcsolódtak az állambiztonsághoz, mivel ezek a feladatok hosszabb-rövidebb ideig a III. Főcsoportfőnökség alá tartoztak. 1971-ben a 08. sz. belügyminiszteri paranccsal hozták létre a BM Igazgatásrendészeti Csoportfőnökséget a BM II/II-3. Osztály, a BM III/3. (Útlevél) Osztály és a BM II/II-7. (KEOKH) Osztály összevonásával.

120