Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Hatalom, diktatúra, megtorlás - Cseh Gergő Bendegúz-Tóth Eszter: A magyar állambiztonsági szervek nyilvántartási rendszerének számítógépesítése
munka továbbfejlesztését szolgáló speciális számítástechnikai feladatok ellátásában, illetve a rejtjelező kódkönyvek gépi úton történő készítésében határozták meg. A Hollerith-technika sokáig meghatározó szerepet töltött be a gépi adatfeldolgozásban, még az 1980-as kiadású Állambiztonsági értelmező kéziszótár is a következőképpen jellemzi a Hollerith-eljárást: „adatok, információk lyukkártyarendszeren alapuló gépi rendezése, feldolgozása, nyilvántartása és szolgáltatása. Az állambiztonsági szervek információáramlásában egyre fontosabb szerepet tölt be.” Az állambiztonsági nyilvántartások gépesítése a főcsoportfönökségi rendszer kialakítása után a III/V. Operatív Technikai Csoportfőnökség 3. Osztályának keretében folytatódott tovább, itt jött létre 1963 végén a minisztérium központosított gépi adatfeldolgozó szerve „I” alosztály néven.9 Az alosztály szervezetszerű létszáma ekkor 38 fő volt, mely három (egymást váltó) adatfeldolgozó csoportból, egy szervezési csoportból és a műszaki állományból tevődött össze. 1964 júniusában az osztály megjelölése BMIII/V-5. Osztályra változott, a szervezeti felépítés azonban változatlan maradt. Ugyanebben az évben kezdődött meg a beutazó nyugati állampolgárok személyi és határ- forgalmi adatainak gépi feldolgozása, mivel az idegenforgalom növekedése folytán a beutazók és átutazók adatainak folyamatos regisztrálása hagyományos módszerekkel nem volt már biztosítható. Ennél a feladatnál alkalmaztak Magyarországon először tömeges adatátviteli eljárást távgépíró-hálózat útján gépi adatfeldolgozás céljából.10 A következő évben, 1965-ben már a magánútlevéllel nyugatra utazó magyar állampolgárok adatainak feldolgozása is megkezdődött, 1966-tól pedig az operatív nyilvántartás kategóriánkénti elemzéséhez szükséges adatfeldolgozást, valamint a bűnelkövetési módszerek és a BM fegyelmi statisztikai adatok gépi nyilvántartását is megvalósították. 1967-ben a gépi adatfeldolgozás szervezete is megváltozott: ekkor három alosztályt alakítottak ki a korábbi BM III/V-5. Osztály egy részéből, mégpedig a BM III/V-4. Osztály alárendeltségében a „C” (adatfeldolgozó), „D” (szervező-programozó”) és „E” (műszaki) alosztályokat összesen 68 fős létszámmal. 1970 decemberéig ez a létszám három fővel, összesen 71 főre emelkedett. Ugyanebben az évben fontos technikai korszerűsítésként üzembe helyeztek egy amerikai gyártmányú, UNIVAC 1004 típusú elektronikus adatfeldolgozó gépet, mely szintén a lyukkártya-feldolgozás elvén alapult. A fentiek szerint kialakult szervezeti és technikai keretek között megvalósult a folyamatos munkarend az adatfeldolgozás és -szolgáltatás terén, rendszeressé vált a beutazó nyugati állampolgárok adatainak feldolgozása, valamint a figyelőztetett,11 az 1963 után „disszidált”, továbbá a központi kémelhárítási adattár értesítő rendszerébe felvett személyek ki- és beutazásainak folyamatos gépi ellenőrzése. Megvalósult ezenkívül egyebek mellett az ún. „modus operandi” (a bűnelkövetési módszerek szerinti) nyilvántartás gépesítése, az állambiztonsági operatív intézkedések és információk adatszolgáltató rendszerének létrehozása, a BM fegyelmi, majd egészségügyi statisztikai adatfeldolgozása is. 9 ÁBTL 1.11.1. Állambiztonsági Miniszterhelyettesi Titkárság iratai (= 1.11.1.) - 110-32-13/1971. 10 ÁBTL 1.11.10. - 110-253/1969. A BM III/V-4. Osztály (Gépi adatfeldolgozás) IV. 5 éves terve. 11 Ellenőrzés alá vont személyekre bevezetett titkos intézkedés, amelynek része, hogy figyelő kartont helyeztek el a különböző nyilvántartásokban. Figyelőztetést különböző nyilvántartásokban lehetett kérni, például ellenséges tevékenységgel gyanúsított személyek utazásának figyelemmel kísérése vagy megakadályozása céljából, de lehetett kérni figyelőztetést a hálózati nyilvántartásban is, mivel a beszervezés hosszabb időt vett igénybe. 112
