Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Liska András: A gyula vár palánkerődítésének régészeti feltárása
82 „A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐOSZLOPA”- GYULA 1566-BAN 4. KÉP Paolo Miran- dola 1562-re keltezett rajza a gyulai vár véd- műveiről (Österreichisches Staatsarchiv Haus-, Hof- und Staatsarchiv) sok alapján a mai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély parkját észak felől határoló Várfürdő sétány és a téglavár közötti, ún. rendezvénytér területén kell keresnünk. Ezt a koncepciót erősíti a jóval későbbre, 1722-re keltezett Leopold Franz Rosenfeld-féle térkép is (5. kép), ahol ugyan egy lefolyástalan, kis tóként jelenik meg az egykori vizesárok, de helyszíne hasonlóképp a mai rendezvénytér területére tehető. Ennek a nagyobb kiterjedésű, ma füves, ám közművekkel és későbbi beépítéssel, burkolatokkal részben már bolygatott területnek az átfogó vizsgálatát georada- ros mérésekkel végeztük el. A kielemzett felvételek alapján feltételezhető volt, hogy a modern közműépítményeken (elektromos- és hírközlő kábelek, gáz-, ivóvíz-, csapadékvíz-csatornák) túl egy régebbi antropogén tevékenység eredményeképpen kialakult nagy kiterjedésű változás is van a vizsgált területen. A vizsgálatok adatainak elemzése után meghatározhatóvá vált egy kb. 15 méter széles anomália a jelenlegi felszín alatt, amelynek iránya és elhelyezkedése alapján elképzelhetőnek tartottuk, hogy a jelenséget azonosítsuk a huszárvárat a belső vártól elválasztó védelmi vonal maradványával. A műszeres vizsgálatok eredményeit figyelembe véve 2015 őszén egy 30 méter hosszú ásatási szelvény kijelölésével igyekeztünk megtalálni a keresett vizesárok, a tőle közvetlenül É-ra elhelyezkedő belső palánk nyomait. Már az előzetes geológiai vizsgálatok elvégzésekor az egyik legfontosabb feladatunknak tekintettük a külső vár palánkjának és az egykori Körös-mederből kialakított várároknak a pontos lehatárolását a palánk-
