Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Páll Dávid Gergely-Liska András-Sipos György-Alexandru Hegyi: Földtudományos technikák a Szigeterőd-projekt tervezésében
Páll Dávid Gergely-Liska András-Sipos György-Alexandru Hegyi 5 Földtudományos technikák ... 71 keresztezni. A GYF24 fúrás esetében a keményebb, döngölt rész nem került elő, valószínűsíthető, hogy az egykori „sánc” belső részén mélyítettük a fúrást (Liska András szóbeli közlése). A GYF8, 11, 12 fúrások a „sánc” egyes részeit tárták fel. Az egykori folyómederhez közeli fúrásban (GYF8) a „döngölt”, keményebb térszín vastagsága csekély. A GYF11, 12 fúrás nagyobb vastagságban metszette a keményebb részeket. Ezekben a szintekben is előkerült patics és szenült famaradvány egyaránt. 3.3.2. A belső várárok kiterjedését és a sánchoz való viszonyát térképező fúrások A rendezvénytéren a régészeti szelvény kijelölése a geofizikai vizsgálatok és az előzetes irodalmi adatok alapján történt. Liska András ezek alapján egy ~1 m széles és ~30 m hosszú szelvényt jelölt ki. A szelvényben több fúrást próbáltunk mélyíteni, de a törmelék („régészeti”; GYF29, 30, 36, 37 1 m; GYF33, 34 2 méter) miatt csupán négy fúrással sikerült a kívánt mélységet elérni. A szelvényen kívül is hasonló helyzettel volt dolgunk. Ezek alapján a rendezvénytér középső részén összesen nyolc fúrást tudtunk mélyíteni. A fúrásokból szerkesztett keresztszelvény alapján több információt tudtunk alátámasztani (11-12. ábra). A régészeti szelvény a mesterséges medret keresztezte. A régészeti szelvényben mélyített fúrások három esetben harántolták a durva szemcséjű, világos színű fluviális 11, ÁBRA A belső várárok kiterjedését és a sánchoz való viszonyát térképező fúrások
