Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Bagi Zoltán Péter: "Mert Kerecsényi László várkapitány csak a maga javát kereste"
56 ,A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐOSZLOPA”- GYULA 1566-BAN ben több kontingens alkotott egy nagyobb egységet. Feladatuk az volt, hogy megakadályozzák az ellenséges portyákat, vagy saját potyáikkal nyugtalanítsák a hódoltsági falvakat és mezővárosokat, elrabolva javaikat és elhajtva jószágaikat. A Gyulára vezényelt katonák zsoldját a kamarának kellett kifizetnie. Az 1564. évi megállapodás értelmében 500 könnyűlovasra és 350 gyalogosra évi 31000 forintot kellett volna kiutalni. De, ahogyan a kirendelt biztosok fogalmaztak, további segélyként még 15000 forintot számoltak. Ez utóbbi összeg azonban arányosan csökkent abban az esetben, ha a vármegyéktől beszedett adó meghaladja a 9000 forintot. Ahogyan a levelezésből kitűnik, az éves járgálás összegével az udvar folyamatosan késett vagy egyáltalán nem fizette ki azt, hiába könyörgött ezért Kerecsényi több alkalommal is.23 Az 1564. júniusi kifizetésnél (amikor 30000 forintot osztottak szét), volt olyan katona, akinek zsoldja 11 havi hátralékban volt.24 A probléma később sem oldódott meg, hiszen 1566-ban Kerecsényi azt a feltételt szabta szolgálata folytatásáért, hogy a hátralékos zsoldot azonnal fizessék ki. Januárban ugyan a morva rendek által jóváhagyott adóból 10000 forintot szántak a királyi hadak zsoldjára, ám lehetséges, hogy ezt a pénzt később mégis az erődítési munkálatokra fordították.25 Lazarus von Schwendi pedig 1566 áprilisában azt írta Károly főhercegnek, hogy amennyiben nem oldják meg a helyzetet, úgy lázadástól kell tartani.26 A várba a tavasz és kora nyár folyamán beküldött német gyalogság zsoldjára májusban pedig úgy kapott 4000 rajnai forintot, hogy a felső-magyarországi főkapitány meghagyta neki, hogy csak heti fél forintot osszon ki, így sokáig marad pénze.27 Ha a parancsnok osztotta szét a zsoldot, akkor könnyen feltételezhették, hogy egy (jó) részét magánál, illetve magának tartja meg. A gyulai polgárok már 1564 júniusában ezzel vádolták meg Kerecsényit, így fontos megvizsgálnunk, milyen bevételei lehettek. A főhadnagy megbízatását évente kapta meg. Saját és a tisztségéhez tartozó személyekre prefektusi és királyi főhadnagyi jövedelme a plusz juttatásokkal együtt 1564 májusában havi 378 forintra rúgott. Az irat készítésének időpontjában a kamara csak erre vonatkozóan 7011 forinttal tartozott neki.28 Emellett Kerecsényi még egy 106 lovasból álló kontingenst is kiállított, amely 1562 óta szolgált a királyi főhadnagy saját költségén. A királyi biztosok 1564-ben ezzel kapcsolatban 4471 forint adósságot állapítottak meg.29 Azaz évi új 23 Veress, 1938. 356., 383. 24 Veress, 1938. 386. 25 Veress, 1938.411. 26 Veress, 1938.415. 27 Veress, 1938. 419. 28 Veress, 1938. 381. 29 Veress, 1938. 380-381.
