Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Németh Csaba: A 16. századi végvári harcok oszmán várostromainak tanulságai
Németh Csaba f A 16. századi végvári harcok oszmán várostromainak tanulságai 33 A Szapolyai János halálával bekövetkező új szituációban döntött úgy i. kép a szultán, hogy megszállás alá vonja Magyarország középső részét. Ко- A magyar- rábban csak a Dráva-Száva közti várakat tartotta meg, a többi foglalását országi átengedte pártfogoltjának. 1541-ben azonban csellel elfoglalta Budát.* 4 Mi- hódoltság vei a következő évben egy birodalmi sereg megpróbálkozott annak visz- kialakulása szavételével, úgy döntött, hogy egy széles biztonsági övezetet alakít ki а a 16. század volt magyar főváros körül. Erre 1543-ban Pécs, Siklós, Székesfehérvár és folyamán Esztergom bevételével került sor.5 Addig csak a szultán vezetésével érkező birodalmi hadsereg, mely a 60-80000 fős létszámot is meghaladhatta, foglalt várakat. Ezt követően már a helyi erők, a budai pasa által vezetett 10-20000 fős seregek akcióival is számolnia kellett a magyar hadvezetésnek.6 Megkönnyítette a hódítók dolgát váraink viszonylag kicsiny alapterülete. Ezeket elég volt kis sereggel, kevesebb tüzérséggel is ostrom alatt tartani, amihez elég erőt jelentettek a helybeli alakulatok.7 így történt ez a következő évben Visegrád, Nógrád és a Tolna megyei várak elfoglalásakor. 4 Ágoston, 2013. 32., 34. és 37. 5 Pálffy, 2000. 33. 6 Hegyi, 2007.157., 163. és 166. A budai vilajetben 1547-ben és 1570-ben is kb. 16 000 katonával számolhatunk, a temesvári vilajet hadereje nagyságáról csak 1591-ből van értesülésünk. Ekkor a két tartományban mintegy 20000 fős helyőrség állomásozhatott. 7 Csorba, 1997. 93.
