Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)

Oross András: A gyulai vár katonai szerepe a bécsi kormányszervek elképzeléseiben a 16-18. században

Oross András f A gyulai vár katonai szerepe a bécsi kormányszervek elképzeléseiben (Hosszútóthy György, Viktor Stamp és Andreas Kielman) is kiemelték, ők ugyanis nemcsak a vár állapotát, hanem a gyulai uradalom gazda­ságát is ellenőrizték.3 A kelet-magyarországi és erdélyi határterületeken a hadi helyzet azonban 1562-ben teljesen megváltozott. Az addig János Zsigmond oldalán álló Balassa Menyhért átállt Ferdinándhoz, és vele a hatalmas Szatmár környéki Balassa birtokok is elvesztek Erdély számára. A körülményeket súlyosbította a székelyek lázadása, így a helyzet megol­dásához János Zsigmondnak török segítséget kellett igénybe vennie. A há­ború váltakozó sikerrel folytatódott, ám 1565-ben Lazarus von Schwen- di felső-magyarországi főkapitány megérkezésével a Habsburg-seregek offenzívába kezdtek. Elfoglalták Szatmári, Nagybányát és Tokaj várát, a vereségek pedig megroppantották János Zsigmond uralmát. Úgy látszik, hogy az 1565. évi hadi események ellentételezéseként, va­lamint a terület megszilárdítása érdekében került sor a gyulai ostromra 1566-ban. A Konstantinápolyban lévő Habsburg-követ, Albert de Wyss jelentéseiből látható egyébként, hogy a Gyula elleni tervekről 1566 tava­szán már biztosan értesültek Bécsben az Udvari Haditanácsban is.4 Gyula jelentőségét támasztják alá a keresztény források is. A magyar Forgách Ferenc váradi püspök szerint „erre az utolsó, nagyarányú hadjáratra azzal a szándékkal és akkora erőkkel indult, hogy Gyulát, mint egyedül jelentő­sebb ellenséges várat nem hagyja a háta mögött, hanem annak megvívása után egyesíti erejét, és Magyarország egyetlen kapujának áttörése után Ausztria ellen vonul tovább seregeivel”.5 A vár jelentőségét jól mutatja, hogy igyekeztek jelentősen megerősí­teni, és egy itáliai mérnök, Paolo Mirandola vezette az építkezéseket. Az erőfeszítések dacára Gyula 1566 elején még mindig nagyon rossz állapot­ban volt. A fizetetlenség és ellátatlanság miatt Kerecsényi folyamatosan a lemondásával fenyegetőzött, az uralkodó pedig Lazarus von Schwendit bízta meg a kapitány támogatásával. Mindenesetre feltűnő, hogy Kerecsé­nyi 1566 áprilisában még nincs Gyulán, oda csak június utolsó napjaiban jutott be, amikor a török csapatok a Maroson átkelve közeledtek a várhoz. A korszak viszonyaira mindenképp jellemzőnek tarthatjuk, hogy Ke­recsényi többször is panaszkodott az év elején Forgách Ferenc váradi püs­pökre. A tiszántúli vármegyék tizedét ugyanis ő szedette be a gyulai ka­tonaság számára, de Bihar megyében a váradi püspök is követelte a falvak lakóitól, ezzel pedig a gyulai kapitány értelmezése szerint éppen a gyulai védekezés esélyeit csökkentette.6 A tavasz folyamán szinte folyamatos volt a levelezés Miksa király, Habsburg Károly főherceg és Schwendi főkapi­3 ÖStA FHKA HFU 1564. 06. 04. (Kt. 26. [r. Nr. 11.] föl. 137-148.) 4 Veress, 1938. 607. számú dokumentum. 5 Forgách, 1982. 6 Veress, 1938. 614., 626. sz. dokumentum.

Next

/
Oldalképek
Tartalom