Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Oross András: A gyulai vár katonai szerepe a bécsi kormányszervek elképzeléseiben a 16-18. században
19 OROSS ANDRÁS A gyulai vár katonai szerepe a bécsi kormányszervek elképzeléseiben a 16-18. században* A z Alföld legnagyobb téglavára és a köré felépült külső, illetve huszárvár stratégiai szerepe a Magyar Királyság törökellenes védelmi rendszerében elsősorban a 16. század közepén volt meghatározó. A 18. század elején ez a „régi dicsőség” már nem éledt újjá, köszönhetően a megváltozott nagyhatalmi erőviszonyoknak. A most következő áttekintésben alapvetően Bécsből szemlélve, elsősorban az Udvari Haditanács szemszögéből láttatva mutatom be a Gyulával kapcsolatos elképzeléseket, megvalósult folyamatokat. Fordulópontot jelent természetesen a vár 1566. évi oszmán kézre kerülése, majd az ostrom nélküli, mintegy egy évig tartó blokád eredményeként bekövetkezett felszabadulása (1695). Néhány szempontot azonban már a bevezetőben hangsúlyozok, ezek ismeretében érdemes olvasni az összefüggéseket. A gyulai vár és uradalom 1552-ig magánkézben volt, azaz hivatalosan nem képezte részét a királyi végvárrendszernek. Az 1530-as évektől Szapolyai János magyar király hívei birtokolták (a Czibak és Patócsy családok). 1552-ben Ferdinánd király kitartó szervezőmunkájának köszönhetően - azazhogy kamarai igazgatás alatt, vagyis királyi kézben legyenek a legfontosabb várak és uradalmak - került végül a Magyar Kamara hatáskörébe.1 Tehát az 1566. évi ostrom előtt mindössze 14 évig volt királyi birtok a vár és az uradalom! Hangsúlyozni kell ezt a tényt, hiszen Bécs szempontjából egy vár és uradalom akkor válik a király által fenntartott törökellenes védelmi rendszer részévé, ha az az uralkodó kezében van. Kiemelendő egy intézménytörténetileg fontos tény: a birodalom ösz- szes katonai ügyét legfelsőbb fokon intéző Udvari Haditanács 1556 óta létezik a Habsburg Monarchiában. Előtte a hadi ügyeket kinevezett hadi tanácsosok intézték, de hivatali szervezet nélkül. Az egységes irányítás szükségessége, a centralizált igazgatás éppen a törökellenes hadi helyzet miatt került előtérbe, mindez óriási előrelépést jelentett a korábbi viszonyokhoz képest. * A tanulmány „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. Konferencia a gyulai vár 1566-os ostroma 450. évfordulójának tiszteletére (2016. május 27.) programon elhangzott előadás szerkesztett változata. Itt köszönöm meg Varga Szabolcsnak az előadás elkészítése során nyújtott segítségét. 1 Kenyeres, 2002. 267-274.
