Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Hóvári János: Szulejmán szultán 1566. évi hadjáratának indítékai: magyar-török helyzetkép a 16. század közepén
1 HÓVÁRI JÁNOS f SZULEJMÁN SZULTÁN 1566. ÉVI HADJÁRATÁNAK INDÍTÉKAI 15 ahhoz, hogy magyar kézre kerüljön, vagy magyarok által leromboltasson. Ha nem jön az 1566-os hadjárat, akkor ez a politika sikeres lehetett volna és a török hódoltság határa nagyjából a jelenlegi magyar-szerb-horvát határnál állt volna meg. Így a királyi Magyarország egy sokkal erősebb és ütőképesebb ország lett volna. De sajnos jött az 1566-os hadjárat. Miért jött Szulejmán seregével 1566-ban Magyarországra? H ogy miért jött Szulejmán szultán 1566-ban hadaival Magyarországra, azzal kapcsolatban sok elképzelés van. A magyar történelemkönyvekben és egyes történeti munkában ráadásul az szerepel, hogy Szulejmán szultán azért jött, hogy Bécset elfoglalja. Ez valójában csupán „propaganda” volt. A szultáni vezetés, különösen Szokollu Mehmed nagyvezér tudta, hogy ez a haderő Bécsig nem lesz képes eljutni. De ha Bécs- re törne is, ott olyan ellenállásba ütközne, ami a szultáni sereget, amely a Bécs ellenében már két kudarcot (1529 és 1532) is elszenvedett, nehéz helyzetbe hozná. De a hadjáratnak voltak belső és külső indítékai. A legfontosabb belső indíték az volt, hogy ennek a hatalmas nagy birodalomnak és a hatalmas nagy hadseregének, állandóan akcióban kellett lennie. Hogyha a katonák nem mennek háborúba, akkor föllázadnak. Nagyon rossz hangulat volt az Oszmán Birodalomban az 1560-as évek elején, annak következtében, hogy az áremelkedések miatt a katonaréteg egyre rosszabbul élt. így a hadsereget le kellett kötni: ha a hadseregnek feladata van, akkor jövedelme is van. A hadjáratok arra is szolgáltak, hogy a katonák raboljanak. A korabeli törökök Magyarországot olyan vidéknek tartották, ahonnét van mit rabolni. A fő gond a keleti (perzsiai) hadjáratokkal a katona-társadalmat illetően az volt, hogy ott alig volt zsákmány, mert az ottani emberek szegénységben éltek. Magyarországon azonban, ha mást nem is, de foglyokat lehetett ejteni, amelyeknek jó áruk volt a balkáni rabszolgapiacokon, mert jó munkaerőnek tartották őket. De pénzhez lehetett jutni úgy is, hogy a családok kiváltották az elrabolt családtagokat. A birodalomnak, az 1553-54. évi perzsiai hadjáratot követően nem volt szárazföldi szultáni hadjárata. Ez sók mindennel függött össze. Egyrészt konszolidálni kellett a hódításokkal megszerzett területeket. Másrészt Szulejmán szultán és fiai között olyan ellentétek alakultak ki, s annak nyomán olyan belharcok törtek ki, amelyek a Topkapi Szerájbeli energiákat bőven lekötötték. 1558-ban meghalt a szultán szeretett felesége, Hurrem, amely megrázta az akkor már öregnek tartott Szulejmánt. A korabeli török világban egyébként többnyire érthetetlen volt, hogy a háremben több száz nő van és a szultán egyért eped: Hurrem szultána jelent neki mindent, aki erre építetten többé-kevésbé irányította a hatal-
