Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Varga Zoltán: A Zrínyi-kultusz évszázadai Szigetváron
I ben az időben az Andrássy család mezőgazdasági központja volt. Ennek állapotára hívta fel szenvedélyes hangú cikkében a figyelmet 1916-ban Pékár Gyula író a Pesti Hírlapban szigetvári látogatása nyomán. „Amily szent, olyan leírhatatlanul ronda e hely, a várfalak közé épített piszkos gazdasággal, mely mintha csak szántszándékkal akarná gúnyolni kegyeletünket [...]. Hát nem nemzeti műemlék a magyar hősiesség e Golgothá- ja?”15 Ezen írás Szigetváron is hosszú sajtóvitát indított el, melynek témája a Zrínyi-hagyomány ápolása volt. A vitába aktívan bekapcsolódott Szi- benliszt Béla somogyi földbirtokos, nyugalmazott tábornok, aki Zrínyi Miklós Múzeumegyesület felállítását sürgette, melynek kizárólagos feladatául a Zrínyi-kultusz terjesztését szánta.16 A két háború között - a Zrínyi Miklós Múzeumegyesület tevékenysége A Zrínyi Miklós Múzeumegyesület 1917. szeptember 7-én alakult meg Rusa Ernő kir. közjegyző elnökletével, egyik díszelnöke Szibenliszt Béla lett, vezetősége a helyi társdalom elismert tagjai közül került ki.17 Az 1918-tól 1921-ig tartó szerb megszállás alatt az egyesület működése szünetelt, azonban a szerb hatóságok a Zrínyi-ünnepség megtartását mégis engedélyezték az Olvasóegylet kertjében és helyiségeiben. A katonaság parancsnoka még ki is telepítette innen katonáit, hogy jelenlétükkel ne feszélyezzék a megemlékezőket.18 Az 1920-30-as években az előző évtizedekhez hasonlóan zajlottak az ünnepségek Szigetváron, kivilágították a várost, megkoszorúzták az oroszlános emlékművet, gyászistentiszteletet tartottak a főtéri templomban, este mozsaraztak, emlékbeszédek hangzottak el, a Múzeumegyesület ekkor tartotta évi rendes közgyűlését, a helyi lapokban az évfordulóhoz kapcsolódó írások jelentek meg, az Olvasóegylet helyiségeiben kulturális műsor volt, valamint társas vacsorát adtak. A Múzeumegyesület, melynek titkára 1929-től Salamon Béla gyógyszerész lett, szorgalmasan gyűjtötte a szigetvári vonatkozású tárgyi emlékeket, amelyeket 1930-tól az akkor Várospincének nevezett mai Török-házban, majd 1934-től a Városháza emeleti helyiségeiben állandó kiállítás keretében mutatott be a nagyközönségnek.19 Maga a Zrínyi-kultusz mind mélyebben beleivódott a szigetváriak tudatába, leikébe. Találóan fejezi ki ezt az érzést a helyi Délvidék c. lap 1936-ban, az ünnep előestéjéről írt cikke: „Szeptember 6-án este Sziget15 Kováts, 1962. 78. 16 Kováts, 1963. 222. 17 Hauptmann-Hal, 1925. 56-57. 18 Molnár, 1982. 14. 19 Kováts, 1963. 231-233. Varga Zoltán f A Zrínyi-kultusz évszázadai Szigetváron 117
