Erdész Ádám (szerk.): „A kereszténység védőoszlopa” - Gyula 1566-ban. A Gyulai vár 1566-os ostroma 450. évforduójának emlékére 2016. május 27-én tartott tudományos konferencia előadásai (Gyula, 2016)
Kelenik József: Adatok a kanizsai erőd építésének történetéhez (1577-1582)
106 ,A KERESZTÉNYSÉG VÉDŐOSZLOPA”- GYULA I566-BAN szerint klafterenként, azaz 1,89 méterenként tíz cölöp került a talajba, a felhasznált cölöpök átmérőjét 19-20 centiméterre tehetjük.12 Ezek hosz- szát ugyan nem ismerjük, de mivel ez a cölöpsor a falak és bástyák alapozásának részét képezte, legalább 2-2,5 méterre becsülhetjük. Annál is valószínűbb, mert az építési előírás szerint a levert törzseknek egy lábbal, azaz 30 centiméterrel még a mocsár vízszintje fölé kellett emelkedniük.13 Ettől az első cölöpsortól, vagy ahogyan az építési utasítás szövegében áll, „gáttól” kifelé, a mocsár irányában, 13-15 méternyi távolságban kiirtották a növényzetet, és ugyanebben a szélességben a víz fenekén - amennyire ez a puha, iszapos talajban lehetséges volt - 120 centiméter mélységben kiásták, kikotorták a területet. A kivágott növényzetet, kiemelt földet, iszapot a vár belsejében, az első karósortól 19-20 méternyivel beljebb rakták le.14 A cölöpsor elé erős tölgyfaágakból úgynevezett leszéket készítettek. Ez nem volt más, mint a hossz- és keresztirányban „egymásba szőtt” ágakból álló szövedék. Kikötés volt, hogy minden egyes ilyen szövedék legalább 2,7-3 méter hosszú legyen, szélessége pedig igazodjék az építkezés, az alapozás igényeihez. Ahogyan a későbbiekben kiderül, ez 3,5-3,8 méternyi szélességet jelentett. A szövedéket - bizonyára némi átfedéssel - lefektették az első cölöpsor elé, a víz fenekére.15 Hogy a víz ne emelhesse fel, néhány ágas cövekkel rögzíteni kellett a víz alatt a talajhoz. Az elsőként levert cölöpsorral párhuzamosan, attól 3,8 méterre (2 klafter) kifelé, levertek egy második sort is. A két cölöpsor közötti területet, aminek az alját, ahogyan láttuk, tölgyfaágakból készült fonadékkal bélelték ki, egészen a cölöpsorok tetejéig homokos földdel töltötték fel.16 Ezt követően az elsőként levert cölöpsor belső oldalán, vagyis a várudvar felőli oldalon, 13-15 méternyi szélesen kiemelték a talaj felső, növényzettel borított rétegét, és ezt is a vár előteréből korábban kiemelt iszapos talajra hordták. Az így létrejött mélyedést szintén ledöngölt, homokos földdel 12 ÖStA KA HKR HR Akten Exp. 1579. May. 1 fir. 13 „.. .und sollen diese zwoe Schlachten nit über ain schuech hoch über das Wasser aufgeen.” ÖStA KA HKR HR Akten Exp. 1577. July. 140. f32r. 14 „... an der aussen seitten der Wasen bey sieben oder acht Claffter praitt außgerissen, und bey zehen claffter weith hinein in die befestigung getragen werden,...” ÖStA KA HKR HR Akten Exp. 1577. July. 140. f32r. 15 „Volgents senkt man von starckhen Aichen Ruethen geflochten Huerten [...] nach denselben stöckhen innwendig an der Schneidt in das wasser bis an den Grundt...” ÖStA KA HKR HR Akten Exp. 1577. July. 140. f32r. 16 Mivel ez a külső cölöpsor képezte az alap szabadon álló külső falát, a felépülő fal súlya jelentős oldalirányú nyomást gyakorolt rá. A cölöpök legalább 1,2-1,4 méter magasságban ugyan már a víz alatt álltak, de valószínűtlen, hogy a víznyomás ellensúlyozni tudta a fal súlyának nyomását. Ezért, hogy a fatörzsek ki ne dőljenek, feltehetően hozzákötötték őket a belső cölöpsorhoz. Emellett, mivel a terület itt már víz alatt állt, és a fenék felázott, feltételezhetően jóval mélyebbre lehetett és kellett verni a törzseket. Hosszuk így jóval meghaladhatta a belső sornál használtakét.
