Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után
Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után 83 Végeredményben a 3434 kapában megállapított ménesi szőlőhegyen a következő külső bérlők gazdálkodtak: 54-en 15-en 41-en 11-en aradi bérlők gyoroki bérők kladovai bérők radnai bérők szabadhelyi bérők paulisi bérők temesvári bérők lippai bérők szabadkai bérők 1330 és fél kapát 173 kapát 499 és fél kapát 37 és fél kapát 13-an 58 kapát 2-en 8 és fél kapát 1 93 kapát 4-en 168 és fél kapát 1 6 kapát.19 Az úrbéri szőlők külső bérletére hasonló adatokat találunk más községben is. Kla- dován 19 idegen bérlő gazdálkodott, Kovaszincon 344 kapa szőlő volt idegen bérletben (többnyire aradiak és komlósiak), vagy Kuvinban, ahol 955 kapa szőlőt béreltek aradiak, szabadhelyiek, gyorokiak, szentannaiak, kovaszinciak, csicsériek, lippaiak, nadabiak, erdőhegyiek stb.20 A külső bérletek rendje volt honos Apatelkén is, ahol a helyi jobbágygazdák és zsellérek mellett rengeteg idegen bérlő volt, mintegy 23 községből (legtöbben borosje- nőiek, szilingyiaiak, zarándiak). Egyesek ezek közül 20-25 kapa szőlőt béreltek, ami jelentős bortermelést biztosított.21 Peretsényi Nagy László korabeli leírásából kitűnik, hogy Apatelkén szüret alkalmával 200-300 akós hordókat is készítettek. Ugyanitt olvashatjuk, hogy egyes hegyaljai jobbágygazdák 3-4000 akó bort is eladtak évenként.22 Ha az Arad megyében általánosan használt 56 literes akót vesszük alapul, akkor ez mai mérték szerint mintegy 168 000-224 000 liter bornak felel meg. E számok kétségtelenül túlzottak, s csak abban az esetben fogadhatjuk el hitelesnek, ha nagyobb arányú jobbágykézen lévő borkereskedelemre gondolunk. Az urbárium megengedte a jobbágycsaládoknak a szabad borárulást Szent Mihály napjától (szeptember 29.) karácsonyig vagy Szent György-napig (április 24.). Ugyanakkor az urbárium a földesúrnak is biztosította a szabad kocsmatartást, tekintve azonban a nehézkes kamarai igazgatást, 1771 táján Arad megyében ezt a jogot alig gyakorolták. A jobbágyok borárulását kiegészítette a szabad pálinkafőzés, amit a nagy kiterjedésű szilvások biztosítottak. Az 1771-es összeírások a következő szilváskerteket tartják nyilván: 19 Állami Levéltár, Arad. Urbarialia. Ménes község urbáriuma. 20 Uo. Urbarialia. 21 Praeliminaria Inovatio Tereni Apatelek. Arad Városi Könyvtár. Kézirat. 22 Peretsényi Nagy László: Descriptio Comitatui Aradiensi. Kézirat. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest. Quart. Hung. 60.
