Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Jobbágyviszonyok Szatmár megyében az 1774-es úrbérrendezés idején
66 Kovách Géza fc==? Agrártörténeti tanulmányok Község fa kender vaj kappan csirke tojás (Öl) (fonat) (icce) (darab) (darab) (darab) Tartóc 15 56/152 92 16/76 15 56/152 3 0 56/76 30 56/76 184 % Terepp 4 142/152 3157/76 4 142/152 9 64/76 9 M176 63 19/38 Tisztaberek 14 5/I52 82 n/76 14 5/152 28 5/76 28 V76 163 % Tomány 7 68/176 44 28/88 7 68/176 14 68/88 14 68/188 88 28/44 Laphágy 2 162/168 14 18/84 2 162/168 4 62/84 4 62/84 28 18/42 Tőketerebes 32 22/152 192 6S/76 32 22/152 64 22/76 63 ~2/76 38 5 23/38 Túrvékonya 1 95/16„ 9 39/8o 1 95/,60 3 15/80 3 15/80 18 38/40 Udvari 9 22/144 57 9 22/144 19 20172 19 20/72 144 30/36 Újváros io 32/152 61 2U 10 32/1S2 19 39/76 19 39/76 122 5/38 Válaszút 6 34/i60 37 22/8„ 6 34/i60 12 34/80 12 34/80 74 36/4„ Veresmart88 78/8429 21/42 29 21/42 177 36/42 Vetés 16 78/15216 78/152 32 18/76 32 18/76 192 l6/38 * kéve nád Függetlenül a robot és dézsma pénzbeli megváltásától, mely végső soron a földesúr és a jobbágyközösség egyezségétől függött, az 1774-es úrbérrendezés rendet teremtett a jobbágyság telekbirtoklási és adózási viszonyaiban. Először is rögzítette az úrbéri földek mennyiségét, szabályozta a közföldek használati jogát, egységesítette a robotoltatást, a kilenced- és dézsmaadást s eltiltotta a jogtalan robotoltatást, mindenféle roboton felüli ingyenmunkát, melyet különböző címeken követeltek (jégvágás, őrségállítás, szalma-, fa- és nádhordás, malom- és hídépítés stb.), hasonlóképpen a különböző jogtalan taksákat, alkalmi ajándékokat. Rendszabályozta a parasztok kocsma-, mészárszék- és malomtartási jogait. Bár a kilenced általánosításával látszólag sok falu új terhet vállalt magára, valójában már egy megyeszerte folyamatban levő terhet ismertek el oly móddal, hogy egy forintra csökkentették a füstpénzt, mérsékelték a kisdézsmát s minden adózás alapjául a jobbágytelket tették meg s nem a gazdaságot, illetve a családot. Elismerték és biztosítottak a parasztok számára a szabad erdőhasználatot tűzi- és épületfa végett (faizás), hasonlóképpen a nádolást és makkoltatást. Ugyanakkor a központi hatalom a peres ügyeket s általában a jobbágy jogi védelmét is rendszabályozta. Mivel a falvak maguk is megkapták az urbárium egy példányát, volt mihez igazodniok. Végeredményben az úrbérrendezés Szatmár vidékén is lényegesen jobb és egységesebb viszonyokat teremtett a parasztság számára, mint a belső erdélyi megyékben, s ez pozitiven hatott mind az árutermelés fejlődésére, mind a kapitalista viszonyok lassú térhódítására. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 28. (1993) 3. 267-294. p.
