Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Jobbágyviszonyok Szatmár megyében az 1774-es úrbérrendezés idején
62 Kovách Géza fc==? Agrártörténeti tanulmányok Nagymajtényé több mint 8700 stb. Ez még az általánosan elfogadott 7-10 krajcáros robotnap-váltság mellett is jelentős összeget tett ki. A robotkötelezettségek mellett a jobbágyság még jelentős pénz- és természetbeni adóval tartozott földesurának. Az 1774-es urbárium családonként, illetve házanként egy forintban állapította meg az árendának nevezett füstpénzt vagy taksát. E tekintetben korábban a legváltozatosabb helyzet uralkodott. Czégényben a szabadmenetelű jobbágy fejadója 2 máriás, Felsőhomoródon 2 forint 12 krajcár, míg az örökös jobbágyé 1 forint. Kismajtényban mind az örökös, mind a szabadmenetelű jobbágy 3 forint 12 krajcárt fizetett, Komorzányban a szabadmenetelű 4 forint 12 krajcár fejadóval tartozott, míg Meddesen 2 forint 33 krajcárt, Nagymajtényban egy 1751-es szerződés alapján minden jobbágy 3 forintot fizetett, de ezt 1762-ben még 12 krajcárral megtoldották.33Általában azonban a robotoltatásnál megmutatkozó előnnyel szemben a szabadmenetelűek taksája mindenütt kétszerese, háromszorosa az örökös jobbágyokénak. Ela a robotváltság 10 krajcáros átlagértékét tekintjük, akkor ez nagyjából fedi a különbözetet. Teljes a zűrzavar a dézsmáltatás kérdésében is. Avasfelsőfalu, Czégény, Darah, Felsőújfalu, Felsőhomoród, Komorzány, Lázári, Lekence, Lénárdfalu, Madaras, Mogyorós, Monostor, Nagygéc, Nagykolcs, Nigrefalu, Pácafalu, Sárközújlak, Szinfalu, Tartóc, Terepp, Tisztaberek, Tomány és Válaszút jobbágyai se kilencedet, se tizedet nem adtak semminémű gabonából és kerti terményből. Laczfalu és Pusztatelek csak káposztás kilenceddel tartozott. Császári és Meddes csak 1771 óta adott dézsmát, de a körtvélyesiek, laphágyiak is úgy vallják, hogy csak kilenc éve adnak kilencedet. Más falvak rendszeresen kilencedeinek mindenféle terményből. A kender- és lenkilenced csak néhány faluban volt honos, ahelyett fonással, zsákkal adóztak. Nagymajtényban még a részes aratóktól is kilencedet és egy nap robotot követeltek. Valamennyi község tartozott bárány-, sertés- és méhtizeddel, amihez még hozzáadandó a kisdézsma, vagyis a bizonyos alkalmakkor adandó ajándékok, főleg konyhai termények rendszere. A kisdézsmát, vagy más szóval dáciákat a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig szintén összevissza követelték, sőt ez ugyanazon a falun belül is birtokosonként változott. Felsőhomoródon házanként egy öl fát, egy zsákot, egy tyúkot, 12 tojást, tehenenként egy meszely vajat s az egész falutól még 12 öl fát szedtek be. Ugyanezt követelték a házas zsellérektől is. Ez az adózás általánosnak látszik a Károlyi-uradalom minden községében.34 A meddesiek, mogyorósiak házanként egy-egy négyvékás zsákot adtak. A nagykárolyiak mindezt, robotjukkal együtt megválthatták, s ki-ki tehetségéhez mérten 1-13 forintot fizetett. A nagymajtényiek az említett 1751-es szerződés szerint gazdánként egy öl fát, egy karácsonyi tyúkot, 12 tojást, egy-egy zsákot s minden fejős tehén után egy-egy icce vajat adtak. Ezenkívül minden gazdasszony tartozott 3 font kendert megfonni. A száraz- és vízimalmok használatáért évente egy aranyat, továbbá földesúri lakodalom és temetés alkalmával a község egy vágómarhát, 12 icce vajat, 24 tyúkot és 120 tojást volt köteles adni.35 Sándorfalu jobbágyai 4 Vi krajcárt fizettek a tyúk, hat krajcárt a tojás és 7 Vi krajcárt a vajdézsma megváltásáért gazdánként. 33 Nagymajtény úrbéri iratai. 34 Nagykároly, Kálmánd, Görbéd, Gyöngy, Kegye, Kismajtény, Madarász, Mezőterem, Alsó- és Felsőhomoród, Nagyszokond, Rákosterebes és Sándorfalu urbáriumai. 35 Kaplony úrbéri összeírása, kilencpontos kérdőív.