Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Jobbágyviszonyok Szatmár megyében az 1774-es úrbérrendezés idején
fc==? Jobbágyviszonyok Szatmár megyében az 1774-ES úrbérrendezés idején &==? 53 Község Családok száma Szántó Kaszáló (embervágó) Náprád 6 10 Vi p. mérő 8 Vl Nántű 28 78 p. mérőPácafalu 12 30 p. mérőPapbikó 811 p. mérő 8 Remetemező155 Y* hold 190 Résztelek 26 155 3/4 hold 9 Saár 44 Sárközújlak 43 183 lA p. mérőSzamosdob 10 21 p. mérőSzárazberek 7 13 p. mérő 11 Szatmárzsadány 7 32 4/s p. mérőSzinfalu 5 16 p. mérő 7 Yt Tomány 23 11 p. mérő 24 Udvari 21 65 hold 20 Vámfalu 26 57 p. mérő 44 Yi Válaszút 10 8 Vz p. mérőVeresmart ? 45 p. mérő 34 Vetés ? 34 p. mérőAz adatok14 hiányossága és az eltérő mértékegységek miatt eltekintünk az összesítéstől. Az is nyilvánvaló, hogy az irtások kérdése nem megoldott és nem lezárt folyamat. A terjeszkedő majorságok nagyon sok helyen már igyekeztek megakadályozni a további irtásokat, de az a tény, hogy a legelők és erdők tekintetében úgyszólván valamennyi községben az urbáriumok nem adnak pontos felméréseket, hanem megelégszenek a jobbágyság legeltetési igényeinek biztosításával, illetve annak sztereotip megfogalmazásával, arra enged következtetni, hogy a földesúr és jobbágy magánegyezkedésétől függően a jobbágyközségek még szabadon terjeszkedhettek a közföldek terhére. Egyébként ez a jelenség általánosnak mutatkozik az ország nyugati megyéiben, legalábbis Bihar és Arad megyékben.15 Számolnunk kell tehát az úrbérrendezést követően Szatmár megyében is az úrbéri földek mennyiségének s mindenekelőtt a paraszti művelés alatt lévő szántóterületek lényeges növekedésével. Az is vitathatatlan, hogy a XVIII. század végén egyre fokozatosabban kibontakozó árutermelés párhuzamosan fejlődött mind a földesúri, mind a parasztbirtokokon, de természetesen nem ugyanolyan arányokban. Már az úrbérrendezés pillanatában megfigyelhető a parasztság bizonyos fokú rétegződése. Kialakulóban van Szatmár vidékén is, s mindenekelőtt a jó termőfölddel rendelkező alföldi nagyközségekben, egy nagyobb 14 Uo. 15 Varga János: Az úrbéres föld mennyiségének változása Bihar megyében az úrbérrendezés és 1836 között. Ag- rártörténeti Szemle, 1959/1-4. 37-63.; Kovách Géza: Situatia taranimii su lupta ei impotriva exploatarii in prima jumatate a secolului al XIX-lea. Studii fi materiale de istorie. Bucure^ti. 1970/16. 49-65.
