Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - Gávai Gaál Jenő tudományos és pedagógiai munkássága
298 Kovách Géza fc=? Historiográfiai írások a világgazdaság szerves része is, azt már egy 1886-ban tartott értekezésében világosan leszögezte, megállapítva: „a világgazdaság egyetemes”.35 Szerinte a tudomány gyakorlatilag hasznosítható felfedezései rögtön közkincs- csé válnak, mert minden tudományos tény az összes nemzetek közös tulajdonát képezi. Amilyen mértékben kiegészül az emberiség egységes gazdasági szervezete, annál határozottabban válik az egyes népek anyagi és szellemi különállása lehetetlenné, s a nemzetek az egésszel szemben mindinkább a részek szerepére lesznek utalva s ha boldogulni kívánnak, az egész törvényeihez kell mindenben alkalmazkodniuk - állítja. A továbbiakban pedig leszögezi, hogy egy népnek nincs módjában a gazdasági egység fejlődését megakasztani, s a világgazdaság életműködését már nem szabad semmiben figyelmen kívül hagyni.36 Ez a pragmatizmus jellemzi egész nemzetgazdasági rendszerét. Bár számos írásában bírálta a klasszikus angol közgazdaságtannak a korlátlan szabad versenyre összpontosított rendszerét, egyetemi kurzusaihoz alapvetően tanulmányozta egyrészt a kora kapitalizmus jelesebb közgazdászait (Adam Smith, David Ricardo, Jean Charles Léonard de Sismondi, Jean-Baptiste Say, Friedrich List, Thomas Robert Malthus, Pierre-Joseph Proudhon), kiket előadásaiban rendszeresen elemzett is, figyelme kiterjedt a szocialista tanokra is, kezdve az angol chartistákkal s befejezve Marxszal. Végeredményben kurzusai egy komoly alapossággal kidolgozott pragmatikus közgazdaságtan klasszikus példáját szolgáltatják. Az első kötetet hat könyvre osztja. Az első könyv további hat fejezetre oszlik, melyek keretében, a bevezetés után, röviden áttekinti a gazdasági élet történeti fejlődését, a gazdasági élet alakulásának anyagi és erkölcsi feltételeit és a gazdaságtörténeti kutatás módszereit. A legsokatmondóbb az ötödik és hatodik fejezet. Vegyük sorra az ötödik fejezet részleteit. Ez a fejezet a nemzetgazdasági eszmék fejlődésének történetét elemzi. Gaál sorra veszi a nemzetgazdaságtan korszakait, a görög-római világ, a középkor és az újkor kezdetének gazdasági életét, majd rátér a merkantilisták és fiziokraták tanainak ismertetésére. A további passzusok végigtekintenek Adam Smith, Thomas Robert Malthus, Jean-Baptiste Say, John Stuart Mill tanain, végeredményben a klasszikus angol közgazdaság apostolain, hogy a következőkben ugyanilyen körültekintően elemezze a francia és a szabadelvű német iskola képviselőit (Friedrich List, L. Stein, A. Schaffe). Ezt követően röviden áttekinti az osztrák, olasz s a hazai magyar fejlődést is. A VI. fejezet a szocializmus történetével foglalkozik. Gaál azonban azonos egységben tárgyalja mind az utópisztikus, mind a későbbi, úgynevezett tudományos szocializmus legkülönbözőbb tanait. így például a kollektivista szemléletnek kommunisztikus elemeit látja mind az ókorban, mind a korai kereszténységben, nem kevésbé az egyes középkori szekták működésében is. Az utópisták tekintetében Thomas Morus, Robert Owen, E. Godwin, Gracchus Babeuf, Saint-Simon elképzeléseit taglalja, majd rátér a szocialista tanokra. Sorra veszi Louis Blancot, Pierre-Joseph Proudhont, Bakunint, Lassal35 Gaál Jenő: A világgazdaság és kultúrái egység fejlődéséről. Felolvastatott Budapesten az Országos Ipari Egyesület, az Iparoktatás, a Fővárosi Ipari Kör által közösen rendezett felolvasási ciklusban, 1886. március 30. Arad, 1886. 36 Gaál Jenő: A nemzetgazdaságtan rendszere. I—II. Budapest, 1899.
