Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)

Historiográfiai írások - Gávai Gaál Jenő tudományos és pedagógiai munkássága

292 Kovách Géza fc==? Historiográfiai írások bizottság”, még 1883-ban. Az említett bizottság terve szerint ez lett volna Márki Sándor történeti monográfiájának folytatása 40 ív terjedelemben.4 A rendkívül gazdag statisztikai adatokkal alátámasztott monográfia tökéletes betekintést biztosít Arad vármegye és Arad város iparába, kereskedelmi és hiteléleté­be, mezőgazdaságába. Részletesen ismerteti a főbb gyárakat, bankokat, mezőgazdasági nagyüzemeket, sőt az egyes községek közbirtokosságát is. Hasonló alapossággal mutatja be a megye közigazgatási rendszerét, nem kevésbé tanügyét és közművelődési életét.5 Hat évvel korábban - bár kisebb terjedelemben - ugyanilyen szempontok alapján mu­tatta be Gaál Jenő Csanád és Békés megye gazdasági életét is.6 Közben 1876-tól kezdve szerkesztette az Aradi Gazdasági Egylet évkönyveit. Hogy mennyire modellként értékelte maga Gaál Jenő is az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara működését, tanúsítja az 1892-ben közzétett behatóbb tanulmánya is, mely­ben az 1877 és 1892 közötti magyar közgazdasági fejlődést éppen az aradi kamara jelen­tései alapján állította össze.7 Ilyen irányú tevékenységét méltányolták. Éppen az aradi kamara tökéletes isme­rése révén bízzák meg az első világháborút követő béketárgyalások alkalmával egy Arad megyét érintő részletes gazdaságtörténeti áttekintés megírásával. A memorandumot Gaál Jenő angol nyelven készítette el, majd ezt a szöveget francia nyelvre is lefordították, magyarul azonban sehol sem jelent meg. A mintegy negyven nyomtatott oldalas szöveg a lehető leghűbb ismertetését adja a megye iparának, kereskedelmének és mezőgazdasá­gának, a határváltozásokat megelőző évekből.8 Mint közgazdasági szakember szeretett volna ugyan távol maradni a politikai csatározásoktól, ám nem tudta magát kivonni a közéleti szereplés alól. 1873-ban elfo­gadta a pécskai kerület országgyűlési képviselői mandátumát, s meg is tartotta 1898-ig (egy időben a világosi, majd újra a pécskai kerületben). Mint ellenzéki képviselő végül is pártjának beleegyezésével elfogadja a Wekerle-kormány kereskedelmi miniszterének, Lukács Bélának meghívását az iparfejlesztési és külkereskedelmi osztály élére. Működése alatt az iparvállalatok egész sorát hozta létre. 1894-ben a Magyar Kirá­lyi József Műegyetem nemzetgazdasági tanszékének vezetésével bízzák meg. Ennek ke­retében mint nyilvános rendes egyetemi tanár 1917-ig, nyugdíjazásáig tartja nagy sikerű egyetemi kurzusait. Bár eredeti végzettsége szerint jogász, fő kutatási területe mégis a közgazdaságtan, statisztika és szociológia. Alapos és sokoldalú képzettségét állandóan bel- és külföldi utazásaival gazdagította. Még az aradi Kereskedelmi és Iparkamara titkáraként, 1873-ban és 1874-ben nyugat-európai útja alkalmával tanulmányozta az ipart, kereskedelmet, vámügyet és a közgazdasági intézményeket. Úgyszólván évente járja a külföldet, felkeresi Angliát, 4 Kovách Géza: Száz éve jelent meg Arad vármegye monográfiája. Jelen (Arad). 1992/6.17. 5 Gaál Jenő: Arad vármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotá­nak leírása. Arad, 1898. 6 Gaál Jenő: Nemzetgazdasági és szociálpolitikai tanulmányok rendszeres gyűjteménye. I—II. Budapest, 1932. (ez­után: Nemzetgazdasági) I. Békés megye 1892-ig. II. 713-770. Csanád megye 1892-ig. Uo. 770-831. 7 Közgazdasági életünk 1877-1892 év alatt észlelt hullámzásának behatóbb történeti méltatása az Aradi Kereske­delmi és Iparkamara évi jelentései alapján. Uo. II. 643-664. 8 Arad megye hovatartozása. Angol nyelvű memorandum. Uo. II. 831-872.

Next

/
Oldalképek
Tartalom