Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - Márki Sándor (1853-1925)
263 Márki Sándor (1853-1925) • • O tven esztendeje, hogy elhunyt Márki Sándor, a jeles történész. De nemcsak az évforduló, hanem egész egyénisége, sokoldalú munkássága is indokolttá teszi, hogy felhívjuk a figyelmet jelentőségére, mert a századforduló hazai magyar nyelvű történészei között aligha találunk nála haladóbb és termékenyebb kutatót. Nevét elsősorban nagyszabású Dózsa-monográfiája tette híressé. Haladó történetszemléletét, a néptömegek történelemalakító szerepéről vallott őszinte hitét mind a román, mind a magyar történetírás elismeri. „Az a mód, amellyel a XV-XVI. század gazdasági-társadalmi problémáit tárgyalja, Márkit azon kevés számú történész közé sorolja, aki a román és magyar tömegek feudalizmus elleni harcát kutatta” - olvashatjuk Erdély történetének legutóbbi kiadásában.1 Különös figyelmet fordított a néptömegek hűbériség- és Habsburg-ellenes harcaira, a történelmi folyamatok tanulmányozásában kora történészeinek felfogásán túllépő tudományos szemléletet dolgozott ki. Életrajzait és monográfiáit alapos és széles körű tudományos dokumentáció jellemzi. Foglalkozott egyetemes történettel és nemzetközi kapcsolatokkal egyaránt. Történetszemléletét elsősorban a francia pozitivizmus és bizonyos mértékben a történelmi materializmus hatja át.2 Munkásságát messzemenő pontosság, a forrásanyag feltárásában a teljességre való törekvés jellemzi. Bárhol is dolgozott, mindenütt kötetekre menő kézirat, oklevél- és jegyzetanyag, levelezés maradt utána.3 Nem véletlen, hogy az utóbbi időben egyre hangsúlyozottabban kerül előtérbe Márki Sándor történetírói és pedagógiai munkássága. Az a közeledés, melyet a román történészek irányában tett, továbbá az az érdeklődés, melyet a Duna-medence különböző nyelven beszélő néptömegeinek társadalmi harcai iránt tanúsított, különösen aktuálissá teszik munkásságának felmérését, s a Márki személye iránti érdeklődés nem egyoldalú.4 1 Din istoria Transilvaniei. II. Bucure$ti, 1964. 445. 2 Studii. Revista de istorie. 1964/1. 152. 3 Szegedi Egyetemi Könyvtár. Márki-kéziratok; Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Budapest; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest. Kézirattár; Aradi Városi Könyvtár. Márki kéziratok; Kolozsvári Egyetemi Könyvtár. Kéziratok. 4 Lukinich Imre: Márki Sándor rendes tag emlékezete, 1853-1925. Emlékbeszédek. XXIII. Budapest, 1941.; Banner János: Márki Sándor emlékezete. Gyula, 1961.; Szebenyi Péter: Márki Sándor mint középiskolai tanár és didaktikus. Századok. 1969/5-6. 1201-1215.; Székely György: Márki Sándor emlékbeszéd (Kétegyháza, 1970. X. 6.). Békési Élet. 1971/1.; Kemény G. Gábor: Márki Sándor és a századforduló nemzetiségi mozgalmai. A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei (Novi Sad). VI. évf. 1974. március. 77-85.; R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. Budapest, 1974. 218-232.; Czédly C.-§tefan Gr.: Dr. Márki Sándor. Evocitri. Din trecutul Liceului Ion Slavici, fost Moise Nicoará. Arad, é. n. 51-55.; Kovách Géza: Márki Sándor aradi kéziratai. Korunk. 1961/6. 709-713.; Kovách Géza: Márki Sándor, a román költészet műfordítója. Utunk. 1971. VII. 9.; Kovách Géza: Márki Sándor aradi évei. Művelődés. 1975/6. 49-52.
