Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Historiográfiai írások - A legelső monográfiák és demografikus leírások Arad megyéről
257 A legelső monográfiák és demografikus leírások Arad megyéről A XIX. század elején meginduló gyors mezőgazdasági fejlődés Arad megyében is előtérbe hozta a szakirodalom kérdését. Ez idő tájt működik már a megyével szomszédos Nagyszentmiklóson a Tessedik Sámuel alapította mezőgazdasági iskola,1 melynek híre az Arad megyei uradalmakba is eljutott. A nagy majorságok megszervezése egyébként is napirendre tűzte a mezőgazdasági szakirodalom felhasználását. Pethe Ferenc és Nagyváthy János művei2 mellett az első magyar tudományos folyóirat, a Tudományos Gyűjtemény oldalain egyre több mezőgazdasági és demográfiai jellegű tanulmány jelenik meg s ezek közül nem egy éppen Arad megye problémáival foglalkozik. Hivatkoznunk kell e kérdésben Beszédes József vízügyi és csatornázási munkásságára, cikkeire,3 Brezecskói György már említett kéziratára,4 s mindenekelőtt Peretsényi Nagy László sokoldalú munkásságára. Peretsényi 1771-ben született s egész életét Arad megyében élte le. 1798-ban már galsai jegyző, majd öt évvel később mint megyei esküdt Almáson telepszik le.5 Hivatali működése mellett maga is tekintélyes szőlőtermelő és mezőgazdász, ki ebbéli tapasztalatait nemcsak papírra vetette, hanem az adott lehetőségek között közölte is. A termékeny Peretsényi korának szinte valamennyi folyóiratába írt (Magyar Kurír, Szépliteraturai Ajándék, Tudományos Gyűjtemény, Felvidéki Minerva). Szinnyei József mintegy 60 művét sorolja fel, ezeknek legtöbbje azonban ma már vitatható értékű szépirodalmi jellegű írás. A vidéken is meghonosodó XIX. század eleji szakirodalom szempontjából azonban kétségtelenül Peretsényi gazdasági jellegű szakcikkei érdemlik a legtöbb figyelmet. 1819-ben közli uradalmi útmutatóját,6 melyben a majorságok igazgatására nézve ad, főleg saját tapasztalati alapján, hasznos tanácsokat. Két évvel később egy újabb tanulmányában az aradi mezőgazdasági áruforgalomról értekezik. Beszél az állatkereskedelemről, dohánytermesztésről, a Maroson folyó tutajozásról és fakereskedelemről s végezetül a gabona- és borpiacról. Itt tesz említést a megye nagy állatvásárairól, hol évente mintegy 21 000 barmot adnak el. A továbbiakban beszámol a borok minőségéről 1 Benkő Samu: A nagyszentmiklósi mezőgazdasági iskola és Tessedik Sámuel. Sorsformáló értelem. Bukarest, 1971. 134-155. 2 Nagyváthy János: A szorgalmatos mezei gazda. Pest, 1790.; Pethe Ferenc: Pallérozott mezei gazdaság. Sopron, 1805. 3 Beszédes József: Magyar Országi hajós folyó nagy ágzat. Tudományos Gyűjtemény, (20.) 1836. XII. 62-74. Gondolatok a Kataszteri fölmérésről. Uo„ (15.) 1831. V. 3-17. Duna Világ kereskedési, és folyó szabályozási tekintetben. Uo„ (21.) 1837.1. 72-76 4 Brezecskói György: Dienstinstructionen für Wirtschaftsaemter. Kézirat, Aradi Múzeum. 5 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1903. IX. 690-699.; Ficzay Dénes: Arad haladó irodalmi értékei, Peretsényi Nagy Lászlóról. Vörös Lobogó, Arad, 1956. VII. 1. 6 Schram Ferenc: Peretsényi Nagy László leírása az Arad megyei szőlőművelésről (1805). Agrártörténeti Szemle, 1963/1-2. 153-175.
