Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
A kézművesek és a céhek történetéről - A mezővárosi kézművesség elterjedése a XVIII. század első felében a Bánság és a Körösök vidékén
248 Kovách Géza 4==? A kézművesek és a céhek történetéről a csizmadiák, tímárok, nyergesek és szíjgyártók, szabók és szűcsök, kádárok és fazekasok felvonulását. A céhszabályzatok ugyan előírták a vásárban elfoglalandó hely sorrendjét, de a XIX. század elejére a céhszabályzat már inkább csak ereklye lett, s a vásárban ki-ki módja és anyagi helyzete szerint tülekedett. Az áru elhelyezése, szállítása azonban még mindig a mesterember feladata, a közvetítő kereskedők alkalmazása ritka jelenség. Természetesen ez rányomta bélyegét a munka termelékenységére is. Ha a céhek összetételét vizsgáljuk, érdekes következtetésre jutunk a mesterségek tagozódására, elterjedtségére vonatkozóan. Mindenekelőtt szemünkbe ötlik, a nagyobb városoktól eltekintve (Temesvár, Arad, Nagyvárad, Szatmár), hogy csak egyes mesterségek alkottak önálló céhet, többnyire a csizmadiák, ritkább esetben a molnárok és fazekasok. Nyilvánvaló, hogy ezt a mesteremberek száma határozta meg. A mezővárosokban megtelepedett mesteremberek száma mesterségenként általában kicsi, minek következtében a mezővárosi céh fő jellegzetessége a vegyesség. így például Dettán 21, Csákován 32, Zábrányban 34, Lippán 36, Nagykomlóson 31, Lovrinban 25, Marienfelden 24, Per- jámoson 23, Vingán pedig 28 mesterséget tömörített egy-egy céh. Egy másik jelenség az egymáshoz közel eső községek társulása céhalapítás végett. így történt ez Pankota és Világos, Pécska és Szemlak, Kádorlak és Angyalkát esetében. Más helyeken a nagy építkezéseket folytató uradalmak közelében bizonyos rokon szakmák tömörülnek céhbe (kőművesek, ácsok, üvegesek), vagy a majorság mezőgazdasági eszközeit készítő mesteremberek alapítanak céhet (kovácsok, kerékgyártók, kádárok, szíjgyártók kötélverők). Más mesterségek helyi jellegzetességre, hírnévre tesznek szert, mint például a pankotai szűcsök, zsigmondházai molnárok, margittai gubacsapók, temesvári kalaposok, újaradi bábsütők, lippai fazekasok stb. Ami a mesteremberek számát illeti, igen nehéz összefoglaló számadatokat nyernünk, mivel az 1828-as összeírás még mindig a rendi viszonyokat veszi figyelembe s a helységenként adott szám távolról sem fedi a valóságot. Igen sok mesterember, ha mező- gazdasági területtel is rendelkezett, nem került a mesteremberek kategóriájába. Ennek szemléltetése végett nézzük meg, mit mutat az 1828-as összeírás:16 Helység Lakosság száma Mesteremberek száma Arad 13 874 301 Belényes 2273 43 Bihardiószeg 3915 17 Borosjenő 625 24 Borossebes 932 7 Csákóvá 3900 139 Detta 3156 28 Felsőbánya 4426 389 Gyarmata 3309 47 16 Magyar Országos Levéltár, Budapest. Filmtár, B/9-B/15., B/163-B/168. Az 1828. évi országos összeírás mikrofilmjei.
