Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
A kézművesek és a céhek történetéről - A mesterségek és céhek elterjedése Arad megyében a XVIII. és XIX. században
218 Kovách Géza A kézművesek és a céhek történetéről pen igen értékes - muzeális szempontból is - faragott céhládájuk. A céhjegyzőkönyvek szerint a lippai fazekascéhnek közel 180 tagja volt.61 1820-ban alakult a lippai vegyes céh a következő mesterekkel: kádárok (vietor, Binder) kőművesek (murarius) ácsok (asciarius) asztalosok (arcularius) lakatosok (faber serarius) üvegesek (vitrarius) kőfaragók (lapicida) faesztergályosok (torneator) karmazsintímárok (cerdo germanicus, Rothgerber) kordovántímárok (cerdo hungaricus) mészárosok (lannio) cipészek (sutor, Schuster) csizmadiák (cothurnarius) süvegesek (pileator) nyergesek (epiphiarius) szíjgyártók (lorarius) fésűsök (pectenarius) szitások (cribrarius) kötélverők (funnifex) rézművesek (ahenarius) mézeskalácsosok (ceroplasta) kovácsok (faber ferarius) kerékgyártók (rotarius) bádogosok (laminarius) pékek (pistor) malmosok (molitor) kéményseprők (spacicaminarius) szabók (sartor) szövők (textor) gombkötők (nodularius) szűcsök (pellio) szappanfőzők (smigmator) puskamívesek (sclopetarius) ezüstmívesek (argenti faber) Csakhamar a csizmadiák, szabók, kádárok és asztalosok külön céhet alapítanak, majd a többi mesterember 1845-ben megújítja vegyes céhét. Az új céhlevél a következő mesterségeket sorolja fel: ácsok, kőművesek, lakatosok, üvegesek, kőfaragók, esztergályosok, órások (horopaeus), tímárok, mészárosok, cipészek, kalaposok, nyergesek, szíjgyártók, fésűsök, kötélverők, szitások, rézművesek, bádogosok, mézeskalácsosok, szabók, szövők, gombkötők, parasztszűcsök, szappanfőzők, puskamívesek, ezüstmívesek és aranymívesek.62 Akárcsak Kisjenő, Pankota is vásáráról messze földön híres mezőváros volt, s mint a Dietrich-uradalmak központja, csakhamar városiasodni kezdett. A pankotai mesterek 1821-ben alakítottak céhet, melyben a következő mesteremberek tömörültek: csizmadiák, cipészek, fehér- és vöröstímárok, kovácsok, kádárok, ácsok, lakatosok, kötélverők, süvegesek, asztalosok, magyar és német szabók, szűcsök, üvegesek, szíjgyártók és posztónyírók.63 A pankotai céh befogadta a szomszédos galsai és világosi mestereket is. Gyorok régidőtől fogva mezőváros volt, s mint a Hegyalja és a Maros-völgy kereszteződésénél fekvő kamarai helység, többnyire zsellérrendű lakosságot tömörített. A gyoroki vegyes céh 1819-ben alakult meg, melyben ácsok, szűcsök, pékek, szabók, cipészek, kalaposok, asztalosok, lakatosok, kőművesek, csizmadiák, kovácsok, kerékgyártók, 61 Lippai Múzeum Levéltára, sz. n. 62 Eperjessy i. m. 249-250. 63 Állami Levéltár, Arad. Acta Congregationum, 781/1831.; Eperjessy i. m. 213.; Szádeczky i. m. 293.
