Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
A kézművesek és a céhek történetéről - A mesterségek és céhek elterjedése Arad megyében a XVIII. és XIX. században
212 Kovách Géza t==? A kézművesek és a céhek történetéről Fejlett aradi céhet alkottak a kötélverők is, kik Márki szerint 1770-ben nyerték el céhlevelüket.41 Az alapítólevél azonban nem maradt fenn, csupán az 1817. április 13-án keltezett német nyelvű, Ferenc császár kézjegyét viselő, 29 pontos uniformizált szabályzat. Pecsétnyomójuk 1821-ből, zászlajuk 1835-ből való.42 1833-ban alakult meg a nyergesek és bábsütők vegyes céhe, melybe később beléptek a gyertyaöntők is. Jellegzetes munkaeszközeiket az aradi múzeum mind a mai napig őrzi. A korabeli vásárok jellegzetes tartozékai voltak, pogácsamintáik eredeti népművészeti elemekből tevődtek össze. Párhuzamosan a bábsütőkkel, de céhen kívül működtek a zsidó hitű pászkasütők, kikről Lakatos Ottó is megemlékezik.43 Ugyancsak 1817. július 11-én Lembergeben keltezett céhlevelet kaptak a többnyire német nemzetiségű kalaposok. 1818 és 1872 között a céh 57 aradi és 69 vidéki mestert vett be a céhbe. Az adatok szerint egyetlen utcában laktak, s a korabeli vidéki vásárok állandó látogatói voltak.44 A fazekascéh 49 pontos szabályzata 1826-ból való, de a céh már korábban működött, s létezett egy korábbi 55 pontos szabályzata is.45 Igen régi céh volt a mészárosoké. Már az 1715-1720-as összeírások beszélnek a város mészárosairól, s pecsétnyomójuk is 1721-ből való. Eredeti szabályzatuk azonban nem maradt fenn, csupán 1827. március 26-án keltezett magyar nyelvű levelük. Ehhez járult 1825-ben a kolbászsütők önálló céhe.46 A középkori gildák mintájára alakult meg 1738-ban az aradi kalmárok céhe. Ebből az évből való német nyelvű pecsétjük is. 1747-ben számuk már 36-ra nőtt, de csak 1818-ban, Zára várában megújított díszes, új szabályzatuk maradt fenn. A szabályzat értelmében a céh csak római katolikus és görögkeleti kalmárokat vett fel. Szabályzatuk általában a kézműves céhek követelményeihez igazodott, három évi vándorkényszert írt elő, a céhbe állás díja 50-100 forint volt, s külön szabályozta az üzletnyitás módozatait.47 1848-ban a kalmárcéh külön inasiskolát nyitott, s mint ilyen a hazai iskolatörténet egyik korai érdekessége. 1866-ban, közvetlenül megszűnése előtt az aradi kalmárcéh 86 tagot számlált.48 1848-ban a városban már 32 céh működött, mely összesen 48 mesterséget tömörített, mégpedig a következőket: magyar csizmadiák (cothurnarius hungaricus) német csizmadiák (cothurnarius germanicus) faesztergályosok (torneator), padlókészítők (compitator, Bodenmacher), szitások (cribrarius), fésűsök (pectenarius) vegyes céhe kőművesek (murarius) és kőfaragók (lapicida) lakatosok (faber serarius) és asztalosok (arcularius) kerékgyártók (rotariga) és kovácsok (faber ferarius) 41 Márki i. m. II. 854-862. 42 Aradi Múzeum Levéltára. 403. 43 Lakatos i. m. 181. 44 Állami Levéltár, Arad. Céhlevelek, 75. 45 Aradi Múzeum Levéltára. 46 Lakatos i. m. 177. 47 Aradi Múzeum Levéltára. Sz. n. 48 Lakatos i. m. 185-187.
