Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Arad-Hegyalja szőlészetéről. Gazdaságtörténeti áttekintés 1848-ig
Arad-Hegyalja SZŐLÉSZETÉRŐL fcs=? 197 A úrbérrendezés a szőlődézsmat kilencedben állapította meg, de bizonyos bérleteket pénzben is le lehetett róni. Az urbárium megengedte a szabad borárulást Szent Mi- hály-naptól (szeptember 29.) Szent György-napig (április 24.). Ez rendkívül pezsdítőleg hatott további nagy szőlőtelepítésekre, különösen olyan mezővárosokban, mint Pankota és Világos. Apatelken 1798-ban már 3098 !4 kapára nőtt a betelepített úrbéres szőlők területe, melyen 323 család gazdálkodott, de közülük 201-en extraneusok voltak.24 A szőlőtermelés gyors fejlődéséről számol be Peretsényi Nagy László is, ki szerint Apatelken 200-300 akós hordókat is készítettek. Ugyancsak ő állítja, hogy egyes hegyaljai szőlősgazdák 3-4000 akó bort is eladtak évenként.25 Ha 56 literes akót veszünk alapul, akkor az mai mérték szerint 168 000-224 000 liter bornak felel meg. Ezek a nagy szőlősgazdák azonban nem a helyi őshonos termelők közül kerültek ki, kiknek nem voltak meg az anyagi és technikai feltételei sem a bor korszerű feldolgozásához, sem a tárolásához és forgalmazásához. Az is feltételezhető, hogy e nagytételes borárulók felvásárolták a kistermelők borát is és nagyban adták tovább. Az 1828-as általános összeírás, mely nem az úrbéri telket, hanem a családot vette alapul, hűen tükrözi az arad-hegyaljai szőlőművelés terén bekövetkezett változásokat. Egyik-másik nagyközségben jelentősen megnőtt a jobbágyi művelésben lévő úrbéri szőlők területe, máshol azonban a sok extranei miatt lényegesen kevesebbet írtak össze 1828-ban, mint 1771-ben. Ez persze távolról sem jelenti a szőlők összterületének csökkenését, különösen ha hozzátesszük az ekkor már erőteljesen gyarapodó uradalmi szőlőket is. Az 1828-as összeírás szerint Arad-Hegyalján a jobbágycsaládok használatában lévő szőlők kiterjedése a következő volt:26 Község Kapa Hold Hektár Almás 182 11,4 6,4 Almásegres 492 30,7 18,8 Apatelek 435 27 15,8 Aradkövi 892 55,6 32,2 Galsa 373 23,3 13,5 Gyorok 493 30,7 18,8 Kladova 151 9,4 5,4 Kovászi 779 48,7 28,2 Magyarád 1648 103 59,7 Ménes 1079 67,4 39 Muszka 140 8,7 5 24 Praeliminaria Inovatio Terreni Apalelek. Kézirat. Városi Könyvtár, Arad. 25 peretsényi Nagy László: Descriptio comitatui Aradiensi. Kézirat. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest. Quart. Hung. 60.; Schram Ferenc: Peretsényi Nagy László leírása az Arad megyei szőlőművelésről (1805). Agrártörténeti Szemle. 1963/1-2. 153-176. 26 Magyar Országos Levéltár, Budapest. Mikrofilmtár, B/9-15. Lásd: Géza Kovach: Conscripta satelor arädene din 1828. Ziridava. XV-XVI. Arad, 1987. 105-123.
