Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Arad-Hegyalja szőlészetéről. Gazdaságtörténeti áttekintés 1848-ig
fc==? ArAD-HeGYALJA SZŐLÉSZETÉRŐL fc==? 189 Helység Elhelyezkedés Első Utolsó írásos említés Péntek Máriaradna mellett 1440 1477 Mogyoróskő Almásegres 1552 1692 Priskófalva Almásegres 1506 1600 Thewthes Pankota mellett 1508Babocsa Világos mellett 1603Szelistye Pankota mellett 1715 1910 Malaistye Pankota határában 1864 Szodom major Pankota határában 1864 Abfal tanya Pankota határában 1913 Bernét tanya Pankota határában 1913 Kistelek Almásegres határában 1913 Liváda Ópálos mellett 1913 Mahler tanya Pankota határában 1913 Sulkovszky tanya Pankota határában 1913 A népes településhálózattal rendelkező Arad-Hegyalja szőlő- és gyümölcstermesztéséről már a XII. századi oklevelek beszélnek. Ebben a tekintetben a legelső 1131- ből származik, mikor is András remete, egykori veszprémi püspök II. Béla király és felesége, Ilona királynő beleegyezésével az aradi Szent Mártonról elnevezett székesegyház részére Bessenyő, Karád és Rád falvakban három szőlőt és hat szőlőművelőt adományoz.3 Sokkal részletesebb képet nyújt III. Béla király 1177-es könyv alakú adománylevele az aradi káptalan számára, melyben Hegyalja egyes községeiben a szőlőművelők nevét is felsorolja, mégpedig Galsán 10 szőlőt és 22 szőlőművelőt, Pankotán 11 szőlőt és 21 szőlőművelőt, Magyarádon (Borosmegyer) 14 szőlőt és 29 szőlőművelőt és az azóta eltűnt Bárdon 3 szőlőt és 3 szőlőművelőt.4 A XIII. század folyamán már több oklevélben történik említés Arad-Hegyalja bortermelő falvairól. E tekintetben Apatelek (Makra), Galsa és Magyarád (Borosmegyer) a legtöbbet emlegetett falvak. így történetesen 1214-ben Boleszló váci püspök a leleszi prépostságnak adta a Makrahegy (Apatelek) közelében lévő Nyged faluhoz tartozó 12 szőlőskertjét, továbbá Galsán 10 szőlőskertet vincellérekkel, lakásra és szántásra elegendő földekkel együtt, valamint Almásegresen 12 szőlőskertet vincellérek nélkül.5 1278-ban Pál bán Pósa ispánnak Ménesen és Sólymoson adományoz szőlőket.6 Egyébként az egyházi intézményeknek Arad-Hegyalján is az egyik legfontosabb jövedelme a 3 Wenczel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Pest, 1860.1.55. 4 Borsa Iván: III. Béla 1177. évi könyvalakú privilégiuma az aradi káptalan számára. Levéltári Közlemények. 1962/2. 205-218. 5 Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. I. 4L; G. Manea: Date documentare pri- vind viticultura din pärple Aradului. Ziridava. VI. Arad, 1976. 136. 6 Emil Lazea: Viticultura in Transilvania pina la inceputul secolului XIV-lea. Studii. Revista de istorie. Bucure§- ti. 1970/5. 873.
