Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
182 Kovách Géza &==? Agrártörténeti tanulmányok volt a helyzet a simándi Csernovics-birtokokon is. A simándiak elpanaszolják, hogy az urbárium hiánya miatt a zsellérektől 56-60, a telkes gazdáktól pedig 100-150 robotnapot is követelnek egy évre.186 A törvényes előíráson felüli robotoltatásra vannak adataink a zsellérek köréből is. A nádasi zsellérek elpanaszolják például, hogy 18 nap helyett 20 napot robotolnak, s emellett még minden zsellért 500 szőlőkaró készítésére köteleznek.187 A kuvini zsellérektől az évi 18 nap mellett kevés úrbéri földjeik után külön robotot követelnek.188 A jószáshelyi zsellérektől 26 nap robotot követeltek egy évre.189 Sok panasz beszél a hosszúfuvar körüli visszaélésekről. Donceni és Preze§ti jobbágyaitól négynapi faszállítást csak két napba tudtak be.190 Almás, Lunka és Pless jobbágyai szekereikkel a zimándi pusztáig, Csermőig, Aradig kénytelenek a fát szállítani anélkül, hogy azt megfizetnék vagy robotba betudnák.191 Apatelkén a hosszúfuvar helyett évi 12 nap robotot követeltek, sőt a kisdézsma helyett is robotoltattak.192 Más falvakban nem vették tekintetbe a telekrészek nagyságát, hanem azonos robotmennyiséget követeltek minden jobbágytól. Emiatt panaszkodnak Gro§i és Gyulica jobbágyai.193 A Maros mentén húzódó erdőségekben a fakitermelés céljaira a földesúr a kényszermunka legkülönbözőbb fajait követelte. Gro§i község jobbágyait évente 250 öl tűzifa, 30 darab mestergerenda, 130 kisebb gerenda, 310 palánk, 450 párkányfa, 180 abroncs- rúd, 20 000 szőlőkaró, 3000 hasítvány, 4000 zsendely és 200 darab tűzi lobogófa készítésére kényszerítették.194 A gyulicai jobbágyoknak szintén nagy mennyiségű faanyagot kellett a Maroson Aradig tutajozniok.195 A szakácsi jobbágyokat robotterheiken felül hamuzsírhoz szükséges faanyag levágására és égetésére kényszerítették.196 A kaprucai jobbágyokat tűzifa vágására és Aradig való tutajozására kötelezték.197 A diécsi jobbá186 „Simánd Mezőváros Tekintetes Csernovits Familia Rész Lakosai az urbárium nemléte miatt annyira vagyunk és nyomorgattatunk, hogy az olyan lakos, kinek csak háza vagyon, 50-60 s több napokat is szolgálni kénte- leníttetik, akinek pedig egy Lánc földje vagyon, 100 és 150 napokat is dolgozik.” Állami Levéltár, Arad. Acta Congregationum, 1054/1821. 187 Aradi Múzeum Levéltára, 1830-as iratok. 188ÁUami Levéltár, Arad. Acta Congregationum, 1030/1823. 189 Uo. 1013/1823. 190 Uo. 1001/1823. 191 Uo. 1067/1823. 192 Aradi Múzeum Levéltára, 1819-es iratok. 193 Állami Levéltár, Arad. Acta Congregationum, 1034/1823. 19,1 „Mindezeknek kihordásai és tsinálásai végett magunk szántásait el nem végezhettük, úgyannyira, hogy az kinek földje fel volt szántva és bevetve, onnan az Uraság által erőszakosan elhajtatunk a faszereknek Maros partig való leszállítására, és azon földek használatlan maradtanak, vagy prédájává lett annak magva, történt más Esztendőkben Execution lévő Uraság Hajdúja parantsolatjához magát hozzá alkalmaztatva, az szántástól jármos ökreinket elvette, és az faszereknek kihordására alkalmaztatta és mindezektől a hajdú által elvétetett ekéink zálogosítva voltának annak véghezviteléig.” Állami Levéltár, Arad. Acta Congregationum, 1034/1823. 195 „Az Vi-os, vagyis 13 napos hozott Bájárúi 7 Vi bikfa öles lápfát, melyre tett 2 '/i napot, 1 V4 bálványt, 6 öles és 12 colos vastagot 3 napi, 75 rúdabroncsot vágattatással együtt 1 Vi napot, 2 Vi darab 2 öles hossz Cser Tölgyfa és Bükk gömbölyű fát, 2 Vi ölfát 7 M napi, és így a föles mennyiséghez képest a többiek is ezeken kívül minden mezei munkára hajtatunk...” Uo. 1030/1823. 196 Uo. 994/1821. 197 Uo. 1034/1823.
