Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
fcs=9 A MAJORSÁGI GAZDÁLKODÁS ELTERJEDÉSE ARAD MEGYÉBEN 179 Kisvarjas, Nagyvarjas stb. Egy 1847-es összeírás viszont 23 694 telkesjobbágy-rendű és 23 267 zsellérrendű férfit tüntet fel a vármegyében.170 Általánosságban tehát az alföldi részeken a földtelen falusi réteg számaránya 30 és 50 százalék között ingadozik, a hegyvidéken ez az arány kisebb, mivel a nincstelen elemek alföld felé való vándorlása ekkor már általános tünet. Ez a magyarázata, hogy ezekben a falvakban állandóan sok az üres zsellérház vagy telek. A buttyini kerületben például magában Buttyinban 33, Kiszindián 18, Almáson 106, Bode§ti-en 39, Bon{e§- ti-en 12, Alcsillen 19, Kujeden 16, Hódoson 5 üres vagy elhagyott zsellértelket írtak ösz- sze, de hasonló volt a helyzet más kerületekben is.171 Nem vitatható, hogy az úrbéri föld már nem biztosíthatta a falvak megélhetését, s a lakosság jelentős hányada a majorság adta munkalehetőségekre szorult. Létezett tehát egy olyan népfelesleg, mely a legolcsóbb munkaerőt biztosíthatta a földesúr számára. így aztán a robot eltörlése csak felszabadíthatta a munkaerőt, olcsóbbá tehette a napszámot. Pillanatnyilag a nagyobb méretű iparosítás hiánya miatt egyre jobban szaporodott a földnélküli parasztság száma. Következésképpen a falvakon a majorságok munkaerő-szükségletének biztosítása után is egyre jobban gyarapodott a munkáskéz-felesleg. A belső piac fejlődése mellett részben ennek is tudható be, hogy az 1820-as évek után egyre jobban elterjednek a falusi mesterségek. így többek között Mondorlakon és Csicséren elterjed a kosárfonás és teknőfaragás, Berzován, Kaprucán, Pirne§ti-en s általában az egész Maros mentén a fafeldolgozás, Szlatinán a hamuzsírkészítés, a kisebb patakok mentén mindenütt megszaporodnak a vízimalmok, posztóványolók. Fazekas- varsándon a lakosság jelentős része téglaégetéssel, nádfeldolgozással, Feketegyarmaton szénégetéssel, Kerülősön, Ágyán, Miskén, Vadászon, Barakonyban, Apátiban, Seprősön kerékgyártással, dongakészítéssel, mészégetéssel foglalkozik.172 [ _]173 A majorsági uradalmak munkaerő-problémája Az úrbér eltörlése mint politikai program azonban a szabadelvű nemességnek csak egy részénél nyer meghallgatást. Legtöbbjük a tőkés átalakulással párhuzamosan megragad a jobbágyrendszerből származó minden lehetőséget jövedelmének fokozására. Ez a magyarázata, hogy aránytalanul megszaporodnak a dézsma és egyéb szolgáltatások miatti panaszok is. A legtöbb panasz természetesen a robotterhek ellen érkezik a különböző hatóságokhoz. A majorságok túlnyomó többsége nem nélkülözhette a robotot, melynek többségét aratásnál, behordásnál és más szállítási munkáknál vették igénybe. A kertészetben, szőlőművelésnél már sokkal ritkábban alkalmazták, itt inkább a bérmunkához folyamodtak, vagy szerződéses alapon bérbe adták a földet. 170 Állami Levéltár, Arad. Acta Congregationum, 385/1848. 171 Aradi Múzeum Levéltára, 5011. 172 Fábián i. m. 173 A nyomtatásban megjelent tanulmányban ezen a helyen a Mezővárosi céhek c. fejezet következik. Ennek közlésétől eltekintettünk, mert a jelen kötet A mesterségek és céhek elterjedése Arad megyében a XVIII. és XIX. században című írása (203-229. p.) részletesebben, bővebb adatsorral ismerteti ugyanezt a témát. (Szerk.)
