Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)

Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében

fc=3 A MAJORSÁGI GAZDÁLKODÁS ELTERJEDÉSE ARAD MEGYÉBEN fcs=J 175 koros nemesek, vagyis a jobbágytelken gazdálkodó, szavazati joggal rendelkező neme­sek száma valamivel nagyobb, de nem hasonlítható a helyzet a szatmári vagy szilágysági viszonyokhoz. Elegendő arra utalnunk, hogy Arad megyében az egész nemesség száma 5737, s ebben benne vannak a városban élők is. Mindent egybevetve, az Arad megyei bocskoros nemesség számát nem becsülhetjük többre 2000-nél. Egyes községekben szá­muk alig egy-kettő, a mezővárosokban több. Borosjenőn például 33, Magyarpécskán 14, Románpécskán 28, Gyorokon 13, Világoson 32, Galsán 38, Magyarádon 18, Ternován 96, Fazekasvarsándon 23, Pankotán 29, Kisjenőn 17 úrbéri telken gazdálkodó bocsko­ros nemest írtak össze.162 Ezeket a valóságban csak a szavazati jog különböztette meg a jobbágyoktól, egyébként éppen úgy robotoltak s fizették a dézsmát. Volt köztük olyan is, ki zsellértelken lakott, s zsellér módra robotolt. így például Borosjenőn 33 bocskoros nemes közül 21 telkes gazda, nyolc zsellér, Buttyinban 14 közül tíz zsellér, Gyorokon, Ménesen, Paulison, Fazekasvarsándon valamennyi zsellér, Ternován 97-ből 27 zsellér stb. De a telken gazdálkodó bocskoros nemesek többsége is alig birtokol többet negyed teleknél. A világosi járásban 330 bocskoros nemesnek 67 % telke, a zarándi járásban 91- nek 10 4/8 telke, a borosjenői járásban 91 kisnemesnek 15 % telke, az aradi járásban 13 községben 109 kisnemesnek 24 2/8 telke volt.163 Nem csodálható tehát, hogy ez a társadal­mi réteg az 1848-as forradalomban nem játszott különösebb szerepet. Nem volt egységes maga a jobbágyság sem. Az állattartás révén egyes elemei meg­gazdagodtak. A kapitalista mezőgazdaság kialakulásának tanulmányozásánál maga V. I. Lenin is megállapítja, hogy midőn a „feudális földesúri gazdaság lassan átnő junker gazdaságba [...], évtizedekre a leggyötrelmesebb kisajátításra és szolgaságra kárhoztatja a parasztokat, s maroknyi »Grossbauer« nagyparasztot választ ki”.164 Arad megyei vi­szonylatban is nyomon követhetjük a maroknyi parasztcsalád meggazdagodását s a nagy többség fokozatos leszegényedését. Az irtások betiltásával lehetetlenné vált a faluhatá­rok további bővítése. Ily módon a lakosság természetes szaporodásával párhuzamosan megindul a telkek felaprózódása. Amíg ugyanis a korlátlan irtások lehetőségének idején a nyolcad telkek száma jelentősen megcsappant, és felemelkedőben volt a farmerekre emlékeztető árutermelő parasztság rétege, addig a majorsági gazdálkodás általánossá válása után, a faluhatárok lezárásával párhuzamosan, az apró telekrészek száma ismét megnövekszik. Összehasonlításként nézzük meg 14 különböző tájról vett község belső birtokmegoszlásának alakulását 1800 és 1830 között.165 162 Uo. 372/1822. 163 Aradi Múzeum Levéltára, 1845-ös és 1846-os iratok. 164 V. I. Lenin: Opere. 13. 233. 165 Állami Levéltár, Arad. Urbarialia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom