Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
fcs=? A MAJORSÁGI GAZDÁLKODÁS ELTERJEDÉSE ARAD MEGYÉBEN fcs*=? 167 Az első bérletet 1829. szeptember 29-én kötötte bizonyos Barcsay Györggyel, kitől 2150 birkát bérelt nyolc esztendőre, évi száz forintért. A szerződés értelmében a bérlő nyolc év múlva ugyanennyi birkát köteles visszaszolgáltatni. Az emelkedő gyapjúárak következtében Algyay évről évre sikerrel zárta számadásait, s ez újabb nagyarányú bérletek kötésére bátorította fel. 1835-ben kibérelte a már említett bokszegi uradalmat Prokszin- és Kontratópusztákkal együtt. A bérletet az uradalom minden úrbéri és nem úrbéri jövedelmére kötötték tíz évre, a következő feltételekkel: bérleti összeg évi 20 000 forint, mely negyedévi részletekben fizetendő. Emellett a bérlő köteles még egy vízimalmot építeni 8000 forint költséggel, mely összeg a malom hasznából megtérül. Az erdők hasznából a bérlőt a makkoltatás, erdei legeltetés, valamint évi 100 öl fa illeti meg, egyéb fakitermelés tilos. Az adó és közteher a bérlőt illeti. A szőlőhegyet a bérlő köteles megfelelően kezelni és trágyázni. A jobbágyok régebbi tartozásait a bérlő köteles behajtani és átadni. Tíz év elteltével a bérlő köteles a leltárt hiánytalanul visszaadni. Bár a bokszegi bérlet, amely Algyay sertéstenyésztési akciójához kívánt alapot szolgáltatni, nem kecsegtetett nagy kezdeti sikerekkel, Algyay csakhamar újabb nagyarányú szerződéseket kötött. 1836-ban kibérelte Königsegg gróf diécsi és zemerzeli majorságát Alsó- és Felső-Krokna, Láz, Rossia és Revetes helységekkel, a hozzá tartozó úrbéri jövedelemmel együtt évi 20 000 váltó forintért, majd egy év múlva az egész boros- sebesi uradalmat a hozzá tartozó 21 községgel évi 53 000 forintért, melynek feltételeiről korábban már szólottunk. Mindezzel azonban nem zárult le Algyay Lipót bérleteinek sora. Még ugyanabban az esztendőben bérbe vette Bohus János világosi földesúrtól az 1340 holdas livádai pusztát három évre nyolc forintért holdanként, továbbá 700 anyabirkát évi 1000 forintért, az 1000 holdas barnaceli pusztát ugyancsak három évre hét forintért holdját, további 1726 birkával évi 2603,30 forintért. Ehhez még hozzábérelte a kamarától az 1150 holdas medgyesi pusztát évi 7000 forintért. Utolsó szerződését bizonyos Csapó Imrével kötötte 650 birkára. Algyay évente összesen 103 000 forint bért fizetett. Egyedül a három utolsó pusztáért és a bérbe vett birkákért három év alatt 42 429 forint 29 krajcárt fizetett ki. A bérleti szerződések megkötése után bonyolította le Algyay Lipót birkatenyésztési kísérletét. A birkák nagy részét Heves megyében teleltette, a bárányokat, a bőröket és a gyapjút nagyrészt Pesten értékesítette. Csakhamar kiderült azonban, hogy Algyay nélkülözi a megfelelő tőkét, másfelől a birkatenyésztés feltételeit nem tudta korszerűen biztosítani. Számadásaiból kitűnik, hogy az elhullás évről évre elérte a 20 százalékot. így például 1836-ban 3690 saját birkával kezdte meg a tenyésztést, melyhez szerződésben hozzávett 2874 birkát, szaporított 2093-at, vásárolt 1404 darabot. Ebből elhullott 1452, eladott 436-ot, az évet tehát 8173 birkával zárta, melyből saját tulajdona 5229. Az 1837-es évet 2613 fős szaporulattal zárta, melyhez még szerződött 1727-et és vásárolt 38 tenyészkost. A 12 260 birkából elhullott 1686, eladott 3039 főt, az év végi egyenleg tehát 7535 birka, melyből saját 3225, szerződött 4310.1837-ben már látható volt, hogy a birkatenyésztési kísérlet a csőd felé közeledik. 1838-ban 2668 fős szaporulat mellett elhullott 1662 fő, és további 2360 darabot
