Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
fc==? A MAJORSÁGI GAZDÁLKODÁS ELTERJEDÉSE ARAD MEGYÉBEN &5=? 155 ván, melyből 41 % telken 175 jobbágycsalád kilenceddel adózott, a többi heteddel. E 175 család használatában 107 pozsonyi mérő belsőséget, 1115 Vi hold szántót és 794 hold kaszálót találtak. A heted dézsmás 112 Vs telken 320 család osztozott, kiknek használatában 205 lA pozsonyi mérő belsőség, 2908 hold szántóföld és 1341 Vi hold kaszáló volt. Élt még ekkor a községben nyolc házas és hat házatlan zsellér. A jobbágyok többsége nyolcad, negyed vagy 3/s telkes. Ugyancsak a parasztság művelt még 693 kapa szőlőt és 90 % pozsonyi mérőnyi szilváskertet.102 A háborítatlan irtás következtében ez a földterület а XIX. század elejére megnőtt 224 Vs telekre, melyen 753 jobbágycsalád gazdálkodott a következőképpen: negyed telken 666 család 3/s telken 2 család fél telken 80 család háromnegyed telken 2 család egész telken 3 család 1833-ban élt még Világoson 276 zsellércsalád. A jobbágyok használta földekhez tartozott 650 hold belsőség, 8857 2/8 hold szántóföld, kaszáló, 160 6/8 hold kenderföld, 45 Vs hold szilváskert, 11 hold zsellérföld és 1 % hold iskolai kert, vagyis összesen 9922 5/s hold úrbéri föld. A közlegelő területe 3345 hold. Ehhez adandó 500 hold majorsági szántó, 1500 hold szőlő és gyümölcsös, 3000 hold majorsági erdő, továbbá egyéb allodiális puszták: Liváda 1422 hold, Földvárpuszta 5381 hold, Barnacelpuszta 2100 hold. Az 1076 parasztcsalád a közlegelőn tartott 1128 lovat, 30 csikót, 483 ökröt, 223 borjút, 612 tehenet, 187 üszőborjút, 1465 juhot, 302 kecskét és 1465 disznót. 303 családnak nem volt semminemű igavonó jószága. A többi család közül 653 parasztcsalád egy igát, 104 család két igát, 13 család három igát és három család négy igát tartott. Mindösz- sze nyolc családnak volt kettőnél több tehene. 131 családnak 3-5 disznója, 36 családnak 6-10, 22 családnak 10-20 és három családnak volt több mint 20 disznója. Mindössze 39 családnak volt több mint 10 juha. A világosi parasztgazdák elsősorban állattartásra és szerződéses szőlőművelésre rendezkedtek be.103 A majorságok megszervezését a Bohus család mindjárt a birtokok megszerzése után megkezdte. Elsősorban birka-, szarvasmarha- és lótenyésztése volt megyeszerte közismert. Az állattartás érdekében az allodiális puszták egy részét takarmánynövényekkel vetették be. Egyedül a livádai kaszáló évi 3850 forint értékű szénát adott. Ugyancsak az állattartás korszerűsítése miatt bérelte ki a Bohus család a kamarától Medgyespusztát, ahol 1836-ban 3684 pozsonyi mérő kölest, 2463 pozsonyi mérő árpát és 152 pozsonyi mérő zabot termesztettek. Ugyancsak Medgyespusztán szervezték meg a majorság 90 Vs holdas dohánykertjét. A végleges határrendezést, hosszas úrbéri per eredményeként, 1831-ben hajtották végre. A tervet, Bohus János javaslatára, az úriszék 1831. november 25-én hagyta jóvá, melynek értelmében 118 jobbágyházat kellett lerombolni, melynek kártérítésére a földesúr köteles megfelelő téglát adni s 20 nappal csökkenteni az évi robotot. Hasonlóképpen az át nem ültethető gyümölcsfákért kártérítés fizetendő. A közlegelőből telkenként 102 Állami Levéltár, Arad. Urbarialia. 103 Uo. 1833-as összeírások.
