Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - A majorsági gazdálkodás elterjedése Arad megyében
140 Kovách Géza fc==? Agrártörténeti tanulmányok árpára és mintegy 6 000-7 000 pozsonyi mérő zabra és tengerire becsüli.59 A füstpénz évi értéke mintegy 2500 forint. A dáciák összértéke 685 Vs öl fa, 768 % icce vaj, 1546 4/g tyúk, ugyannyi csirke és 8953 2/8 tojás, mely azonban pénzben megváltható. A főherceg a nagy kiterjedésű uradalom megvásárlása után jelentős befektetésekkel azonnal hozzálátott a birtok korszerűsítéséhez, s modern juhtenyészetet szervezett. Ennek érdekében mindenekelőtt a községek határainak rendezését végezték el, melynek során 1831-ig a közhatároknak több mint felét majorsági birtoknak nyilvánították. A határrendezések folyamán Siklón már 1822-ben 1100 hold kiváló legelőt vettek el a parasztoktól, s ehhez csatolták a 800 holdas Kéthalompusztát is.60 Otlakán 800 holdat szakítottak ki a közlegelőből a majorság számára.61 Visszavették az irtásokat is. Bánkút- és Kiskakucspusztákról a szerződéses jobbágyokat eltávolították, s így 1687 hold föld szabadult fel a majorság számára. Súlyos visszaélésekre került sor a telkek újramérésekor is. Általában az 1771-es összeírásokat vették alapul, s nem ismerték el a későbbi irtások jogosságát. így elsősorban a zsellérség vesztette el irtásait. Ennek méreteire Ágya és Tőzmiske urbáriumai derítenek fényt. Község Jobbágycsaládok száma Telkek száma Belsőség (pozsonyi mérő) Szántó (hold) Kaszáló (hold) Legelő (hold) Ágya (1799) 154 46 248 3/8 1552 % 5012/8 2244 Ágya (1831) 82 24 2/8 123 696 4/8 298 4/8 794 Miske (1799) 171 69 űs 156 2313 ‘/s 825 ? Miske (1831) 117 314/8 175 2/4 8714/8 373 4/8 1217 Ugyanebben az időszakban Ágyán a zsellérek száma 16-ről 183-ra, Miskén pedig 30-ról 148-ra növekedett.62 Jelentős területeket vesztettek a jobbágyok Nadabon is. 1824-ben a főherceg leromboltatta a szomszédos Somos községet, s a kitelepített jobbágyoknak Nadab határában mértek ki 18 2/8 telket. A község egész határát a majorsághoz csatolták, s itt ásatták meg a majorság számára szükséges csatornát. A somosi jobbágyok a vármegyéhez fordultak panaszlevelükkel, s kérték, hogy házaikat ne rombolják le, s a határrendezést hajtsák végre régi határukban. Kérik továbbá, hogy káraikat térítsék meg.63 A községet tiltakozásuk ellenére lerombolták, melyből több évtizedig tartó úrbéri per származott. Úrbéri pert kezdtek az ágyai és tőzmiskei parasztok is mintegy 508 hold kaszáló, illetve 318 hold 200 □ közlegelőért.64 Jobbágypanaszok szólnak a határrendezések során elvesztett jó minőségű szántóföldekről is, melyek helyett sokkal rosszabb minőségűeket mértek ki. Emiatt a nagy59 Uo. 67. 60 Palugyay Imre: Békés, Csanád és Hont megyék leírása. Pest, 1855. 366. 61 Állami Levéltár, Arad. Urbarialia; Törvényszéki Levéltár, Arad. Űrbéri perek. 62 Állami Levéltár, Arad. Urbarialia. 63 Uo. Acta Congregationum, 809/1824. 64 Uo. Urbarialia. Ágya és Tőzmiske urbáriumai.
