Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után
104 Kovách Géza ь==? Agrártörténeti tanulmányok tegyék át őket a jobbágyok sorába.42 Hasonló adatokkal szolgálnak a levéltári adatok Ágris, Ágya, Tőzmiske, Apáti, Barakony és Bélzerind községekből.43 Egy másik jelenség, amely a mezővárosi fejlődést igazolja, a pusztabérletek rendszere. Számos jobbágyközösség nagy kiterjedésű pusztákat bérel a kamarától. 1801-ben Seprős, Apáti és Tőzmiske jobbágyközössége külön küldöttséget meneszt Budára a királyi kamarához pusztabérleteik megújítása végett.44 Román- és Magyarpécska, valamint Nagylak jobbágyközössége hosszú éveken át bérli a kamarától Pitvarospusztát 506 forint 40 krajcár összegért községenként. Amikor a kamara nem akarja megújítani a bérleti szerződést, egyenesen a Királyi Helytartótanácshoz folyamodnak kérésükkel.45 A mezővárosi fejlődés jellegzetességeként ezek a nagyobb községek megkezdik harcukat a hűbéri szolgáltatások megváltása érdekében. A sort maga Arad városa nyitja meg. A városnak már 1771-ben jelentős agrár-, iparos- és kereskedőlakossága volt, de a város kamarai fennhatóság alá tartozott. Ez persze nem akadályozta a város lakóit, hogy jelentős nagyságú szőlőket béreljenek Arad-Hegyalján a kamarától. Hasonló módon bérelték az összes regále jogokat, elsősorban a kocsmákat és mészárszékeket.46 1783-ban a város kérvényt nyújt be a kamarához, s ebben teljes megváltást kér a hűbéri szolgáltatások alól. 1794-ben a kérvényt megújították, az érdembeli tárgyalások azonban csak 1795-ben indulnak meg, melynek megfelelően 1804-ben a város le is fizet első részletként 200 000 forintot. A tárgyalások a kamarával azonban tovább folynak egészen 1826-ig, s a megváltás végső összegeként 336 092 forint és 40 krajcárt fizet ki a város.47 А XVIII. század utolsó két évtizedében más községek is a robotterhek, regále jogok és más jobbágyszolgáltatások megváltására törekednek. 1780-tól kezdve Simánd rendszeresen pénzzel váltja meg terheit.48 Kisjenő környékén a legtöbb község szintén szerződést köt a kamarával a jobbágyterhek megváltására. Otlaka 7 krajcárjával váltja meg a robotnapjait, s ily módon évi 17 342 jobbágyrobotért 2033 forint 14 krajcárt, 539 zsellérrobotért 63 forint 42 krajcárt fizet. Ehhez adandó még 309 forint füstpénz és 44 forint a kisdézsmáért. Ily módon Otlaka évi 2457 forintért váltja meg a nagydézsmán kívül egyéb terheit. A szerződés ezenkívül még megkövetelte a nagydézsma beszállítását, továbbá 6 öl fa vágását és 12 boglya széna betakarítását.49 Hasonló szerződést kötött Sikló, melynek parasztsága évi 1362 forintot fizetett robotnapjaiért, 341 forintot a füstpénzért.50 Bélzerind és Nadab 10 krajcárjával váltotta meg robotnapjait. Ily módon Bélzerind 217 forint 31 % krajcárt, Feketegyarmat 691 forint 14 Vs krajcárt fizetett robot és kisdézsma váltságáért, beleértve a füstpénzt is.51 Szentanna német parasztsága а XIX. század elején az uradalmi bérlővel egyezett meg a robotváltság érdekében. A szerződésnek megfelelően minden negyed telekért 8 42 Magyar Országos Levéltár, Budapest. Oeconomica, E/87,1798. 462. 43 Uo. 931-932., 888-891. 44 Uo. 1801. 45 Uo. 1801. 74-75., 1801. 34-37. 46 Uo. 1800. 603-604. 47 Fábián i. m. II. 9-10. 48 Aradi Múzeum Levéltára, 1781-es iratok. 49 Állami Levéltár, Arad. Urbarialia. Otlaka urbáriuma. 50 Uo. Sikló urbáriuma. 51 Uo. Bélzerind és Feketegyarmat urbáriuma.
