Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után
fc==? Jobbágyviszonyok a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után fe==? 101 Község Házas zsellérek Házatlan zsellérek száma belsőség (p. m.) szántó (hold) kaszáló (e. vágó) száma szántó (hold) kaszáló (e. vágó) Solymos (Radna) 8 4 10 12Solymos (Sebes) 5 3 6 5Szakács 41 18 2U 78 74 56 74Szaturó 23 8 74 43 2/4 40Szelistye 3 5 7« %Szentanna14 107 6U 50 6/s Szentmárton 3 3 % %Szerb 2 12 V*2Szőlős 6 7 % 7 7Susani 5895 % 58%Talpos 5 3 6% 4 % 33 Tauc 24 35 6/8 14 % 30%Ternova 18 17 % 34 % 21 1 5 5 Tok 15 18 78 23 % 11Tótvárad 7 4 %Vale Mare 15 7 l/4 12 % 22Vadász 15 18 7/s 22 2/8 54 23 6 2/4 10 Vaszoja 10 11 % 7 74 18 1 1 3/4 2 Vine^ti 1 %Voivodeni 6 4 74 3 6Zemerzel 21 16% 31 % 17Zimbru 3 2 2_* * Állami Levéltár, Arad. Urbarialia, 1-192. A jobbágyság és zsellérség számaránya nagyon változatos, és lehetetlen általános képet adnunk. A teréziánus adatfelvételek összesítő táblázata szerint a megyében 4519 házas és 580 házatlan zsellér élt.37 Ez a szám azonban nem tesz különbséget az úrbéres és majorsági zsellérek között. Egyes falvakban 1771-ben zselléreket nem is tüntetnek fel, máshol a lakosság többsége zsellér. Az egyes zsellércsaládok által megművelt föld általában nem haladja meg az egy holdat. A házatlan zsellérek helyzetéről sokat nem mondhatunk, számuk is elenyésző. Nem fizettek füstpénzt, kisdézsmát. Robotnapjaik száma 12 gyalog napszám egy évre. Joguk volt irtáshoz és a közlegelő használatához. Kevés földjük terméséből kilencedet kellett adniok. Általában a XVIII. század végére Arad megyében a házatlan zsellérség eltűnt, illetve felemelkedett a házas zsellérek vagy a telkes jobbágyok soraiba. A zsellérek művelhettek szerződéses alapon majorsági földeket is, elsősorban szőlőt, dohánykertet, s gyakorlatilag a szerződéses jobbágyok (kontraktualisták) soraiba emelkedtek. 37 Állami Levéltár, Temesvár. Az 1836-ik Esztendei Úrbéri Törvénycikkelyek. Pozsony, 1826.
