Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
Márki Sándor naplói I. 1875 75 márc. 31. Régen rúgtam annyi port, mint a mai sarkadi bálban; az igaz, hogy csak 10 nagysám volt jelent, de 2 rokont kivéve, valamennyit ugrattam. A bolondok sátoros ünnepe, az ápr. 1. itt virradt reám. R. 4 órakor mentem haza. ápr. 4. Juliska testvérem meglátogatására Gy[ula]váriba rándultam át. Két kisfia közt többi közt e párbeszéd folyt:- „Meghal minden ember?”- „Meg.”- „Rektor úr is?”- „Az is.”- „Ejh, de jó lesz.” Azt hitték, nem akad más tanítójok. ápr. 5. Du. hazajöttem, s az estig hátravolt időt Lacsnyéknál töltöttem. ápr. 7. Búcsút vettem Sarkadtól, hol szülőim s néhány testvérem és rokonom körében közel egy hónapot vígan, de semmit sem tanulva a tanárvizsgálatra, töltöttem. Alig érkeztem meg, kezembe nyomták a Tanárvizsgáló Bizottság elnökének, Stoczek Józsefnek ápr. 4-én 510/gy. alatt kelt értesítését, mely szerént a tanárvizsgálatra házi dolgozataim címét az illető tanárok kiadták. Somhegyi a normannokról, Kerékgyártó a magyar nyelvnek 1604-1790 közti történetéről, Hunfalvy pedig a török hódoltság korabeli Magyarországról kívánnak értekezést. E két utóbbinál látszik, hogy egyéni hajlamaimat figyelembe vették, s hogy jóakaratúlag jártak el. Somhegyié kevésbé szép, de könnyű kérdés. Majdcsak megbirkózom valahogy mindenikkel. ápr. 8. Beiratkoztam az egyetemre, a 6., s immár utolsó félévre. Hallgatom: Somhegyitől a görög államok történetét, Kerékgyártótól az Anjouk korabeli műveltség vázlatát, Hunfalvytól a földrajz történetét, az ókori földrajzi és Észak-Amerika leírását, Ribárytól a római köztársaság történetét s a római kútfőket, Salamontól a képezdei órát (Kerékgyártó tárgya miatt ismét mellőznöm kellett a Salamonét!), végre Kár- mántól a didaktikát. Délben hosszasabban időztem a Képzőműv[észeti] Társulatban, hol a már ismert mesterek (többi közt Munkácsy) képei közt Aggházy Gyula, volt iskolatársam, jelenleg II. éves esztétikus barátom két olajfestménye lepett meg: a Szérű és az Elbeszélő baka. Részemről amannak adom az elsőséget.143 Du. meglátogattam édesapámtól küldve Bedő Albertet, az Erdészeti Lapok szerkesztőjét, ki a lapjába az erdészeti irodalomról írt cikkemet erősen köszönte, s ami szintén lényeges dolog: díjazta is.15 Roppant sajnálkozott rajta, hogy cikkem alá a „Sándor” helyett „Nándor”-t szedtek; „no, de kijavítottam a tartalomjegyzékben”. Meg is nézte, de biz’ ott is „Nándor” volt. „Már így nincs más hátra, mint hogy minél előbb írjon Ön új cikket; az alá bizonyosan »Sándor« jön.” 14aNem az az Aggházy, akit gondoltam, hanem annak unokatestvére. 15 Erdészeti irodalmunk története. Erdészeti Lapok, 13. évf. 1874. 463-469. p. Márki Nándor aláírással.
