Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
8 Márki Sándor naplói I. A szöveggondozás. A szöveget hiteles, ugyanakkor a lehetőségekhez képest köny- nyen olvasható forrásként szeretném az olvasók elé bocsátani. E szempontokhoz igazodva alakítottam ki a napló szöveggondozásának rendjét. A szöveget a mai helyesírás és központozás szabályainak megfelelően írtam át. Márki több mint ötven esztendőn keresztül írogatta naplóbejegyzéseit. Ilyen hosszú idő alatt valamelyest írásmódja is változott: ritkultak például a latin nyelvre utaló kifejezések. A mai helyesírásnak megfelelő átírás a közölt szöveget egységesebbé tette. Az átírás során a régies írásmód átalakítását - például a „ez” elhagyását, a latinos írásmód magyarra cserélését - a kritikai kiadás jeleivel nem jelöltem. Abban az esetben, ha a szerző tolihibát vétett, vagy esetleg írás közben észrevette tévedését s egy áthúzás után azonnal javította hibáját, a javítás tényét ugyancsak jelöletlenül hagytam. Úgy vélem, a mai helyesírásnak megfelelő átírásnál, a javításoknál alkalmazott szögletes zárójelek és a kritikai közlés más jelei csak nehezítenék az olvasást, ugyanakkor lényeges információt nem adnának. A szögletes zárójeleket kihagyások korrigálásakor alkalmaztam elsősorban, a rövidítések közül az olvasást nehezítőket oldottam fel s igyekeztem kiegészíteni a monogramos neveket, a címeket és a helyneveket. Változatlan formában a korfestő és a Márki stílusára jellemző szófordulatokat közöltem. Például hosszú időn keresztül Sopron helyett a Soprony nevet használta, ezt változatlanul hagytam. Ugyancsak gyakran használta a „közöl” és az „átalában”, „átalán” kifejezést a közül és az általában helyett. Az ilyen típusú kifejezéseket változatlanul hagytam. Persze ez nem jelenti azt, hogy a „közül” kifejezést akár néhány nappal későbbi bejegyzésben ne használta volna. Bizonyos kifejezések kétféle írásmódjának ez a magyarázata. Külön kérdést jelentett a nevek átírása. A sokszor sietős feljegyzésekben Márki változatosan használta a neveket, még az olyan ismert emberek, mint Szinnyei, Csánki, Acsády nevét is hol i-vel, hol y-nal írta. A nevek írásmódját, ahol ez lehetséges volt, egységesítettem. Itt sem jelöltem az i betűre cserélt у-t vagy a hasonló változtatásokat. Márki kiemeléseit megtartottam. A címeket, amelyeket olykor idézőjelbe tett, kiemelt, máskor jelölés nélkül hagyott, egységesen kurziváltam. A kéziratot Márki életében többször kézbe vette, s a lap aljára olykor egy-egy rövid utólagos bejegyzést tett. Van néhány nap után írott kiegészítés, de akad húsz-harminc évvel később bejegyzett rövid kommentár. A későbbi átolvasások során tett bejegyzések egy része ceruzás. Márki saját kiegészítései elkülönülnek a lábjegyzetektől. A magam tartalmi és szöveggondozással kapcsolatos jegyzeteit számmal fűztem a szöveghez. E jegyzetek évenként újraindulnak. Márki kiegészítéseit számmal és betűvel fűztem a törzsszöveghez. E jegyzetek laponként indulnak újra. A jegyzetelésnél arra törekedtem, hogy az értelmezést nehezítő részeket oldjam fel s a hivatkozott kiadványok bibliográfiai adatait adjam meg. A jegyzetek jelzik, hogy a napló olvasója igen gazdag forrásanyagot talál a Szegedi Tudományegyetem Régi Könyvek Tára különgyűjteményében és az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában. Az egyes neveket ezen, első kötetnek szánt munkában nem jegyzetelem, a naplóban szereplő személyek közül épp a fontosabbak visszatérő alakjai a Márki által rögzített történeteknek. Nagyon sok, a szerző számára fontos személyiségről halálukat követően részletesebben - olykor nekrológszerűen - írt. A névmutató a helynévmutatóval együtt az utolsó kötetben fog szerepelni. A naplóban előfordul néhány rajz, például lakásbelsők skicce, a tördelt kéziratban e rajzok szerkesztett változatát közlöm. Az elhagyott rajzokra és más beillesztett mellékletekre lábjegyzetben utalok. Erdész Adám
