Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
Márki Sándor naplói I. 1889 507 hetenkint, nem vállalkozhattam. Singer és Wolfner azonban beleugrattak 3, mondd, három népisk. tankönyv megírásába (hogy középiskolák számára nem írok, azt még tavaly megmondtam nekik). A polg. leányiskolák II—III. osztálya számára világtörténetet kellene írnom (ívenként 35 frt), ebből kivonatot a fels. népisk. I—II. osztályának (ívenként 30 frt) s földrajzot a polg. leányiskolák I—II. osztálya részére (ívenként 35 frt). Szeptember elsejéig tehát körülbelül 850 frt-ot kereshetek, s ha a földrajzot még februárban elkészítném (mire azonban nem vállalkozhatom), külön még 100 frt-ot kapnék. (E 100 frt-ot úgyis megkapom tőlük, mert a Mayer-Márki-féle történelemből pár hét múlva a X. kiadást kell sajtó alá rendezni.) Ez árak 2-2000 példányra szólnak; minden 1000 példánynál ívenként még fele honorárium jár, s ugyané honoráriumot (35-30 frt) kapom a következő kiadásoknál is. Hát biz’, én fölcsaptam, annyival inkább, mert népisk. első tankönyvemben, úgy látszik, eltaláltam a hangot. De meg olyan jövedelem, mely még örökség tárgyát is képezheti, s kis családom biztosításához járulhat. járt. 29. Feleségem tegnap Apponyi beszédét hallgatta, s ma már ő is az utcai tüntetők pártján állott.4 Be is vittem, hogy majd megmutatom neki az „utcát”, de a Nemz [éti] Színházon túl már nem eresztettek, s így lojálisabb vidékeken bandukoltunk Majovszkyék felé. jan. 30. Berecznél du. 5 órakor értesültem Rudolf főherceg haláláról, mely oly példátlanul megrendítette a fővárost. Nyugodjék békében! Berecz egy életrajzzal s a társulathoz érkezett részvétnyilatkozatokkal együtt külön füzetben fogja kiadni Hunfalvy Jánosról mondott emlékbeszédemet. jan. 31. Reumám annyira javult, hogy most már nem kell mindennap kenetnem magamat; ezentúl hetenkint csak 2-szer jön a kenőasszony. febr. 2. Mint Mariska húgom írja, Berti személyesen járt az öreg grófnál, megtudni, hogyan áll jan. 15-[én] említett ügye. Kitűnt, hogy a híresztelés téves, hogy tehát édesapám az említett módon nyugalmazva van, s Berti a főtiszt. Gábor öcsémről csak röviden írja, hogy egyre rosszul van, s hogy el kell készülnünk a legrosszabbra.... febr. 3. Délben kaptam Imre bátyám táviratát, mely szerént Márki Gábor öcsénk tegnap este ‘A 12 órakor csendesen elhunyt Békésen, ipja házánál. A lesújtó hír vétele után útnak indultam az éjjeli vonattal. febr. 4. Reggel 5-kor Sarkadra érkeztem. Édesapám szomorú volt, tegnap nagyon meg is siratta szegény Gábort. Azt hittem, itt találom még testvéreimet, de ők már tegnap átmentek Békésre, hová reggeli 8 órakor Maár Pista kertésszel kocsin én is elindultam, s reumám dacára baj nélkül érkeztem meg 11-kor. Wieland János bátyánknál, Gábor apósánál, ott találtam már Berti, Imre és Mariska testvéreimet, Dutkay Dezsőt s az egész Wieland családot, valamint előreküldött koszorúmat is szegény Gábor ravatalára helyezve. Lotti, az özvegy sírva borult karjaim közé, s azután együtt 4 Ekkor zajlott a parlamentben a véderőről szóló törvényjavaslat vitája; az izgatott légkörben zajló vita utcai megmozdulásokat is kiváltott. Apponyi Albert ez ügyben január 28-án szólalt fel az országgyűlésen.
