Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)

Márki Sándor naplói I. 1874 47 Egyébiránt régóta hajtom azt, mit Széchenyi oly találóan mondott: „Hibát ta­lálni könnyebb, mint jót állítani elő!” A többire nézve - adja isten, hogy az öregúr még sok éven át főzögethesse azon fiatal svindlereket, kik a régiek tömjénezésétől távol, mindent csak annyiban ítélnek szépnek, jónak, hasznosnak, amennyiben az közvetlenül érinti őket! Én abban hibáztam, hogy... nem írtam át Fábián valamely tisztelőjének öm­lengéseit. jún. 16. Meghallgattam Bayer József tanárképezdei előadását. A módszer, melyet a gyerekekkel szemben használ, különösen a földrajzban, egészen helyén van; örökös kérdezősködéssel tartja ébren a figyelmet; bár azon körülmény, hogy csak apró kér­déseket vet oda s hosszasb feleleteket nem kíván, sok tekintetben ismét kifogás alá eshetnék. De hát nem írok róla értekezést! A tanárszobában megismerkedtem Steiner Zsigmonddal. Gáspár Imre tegnap óta köztünk időz, s zsebében hordja vagy 12 munkának tervét, melyet az idén vagy jövőre egytől egyig közrebocsátani szándékozik. Sokat ismerek belőlük, s azok nagy része csinos darab; Gyulay a Budapesti Szemlé ben nem hiába emelte őt a többi kezdő fölé; azt is tapasztaltam, hogy némelyiken nagy gond­dal dolgozott; de hogy ily nyaláb közt nem lesz-e sok haszontalanság, eltalálnom alig nehéz. Szitát nekik - s fogadom, hogy sok szép szem marad a rostában! A bölcsészek gyűlést tartottak, Csengery A[ntal] azon vádjainak visszautasítá­sára, mintha közéjök olyanok vétetnének föl, kik más pályára nem valók. Az értekez­let engem választott meg jegyzőül, s nem fogadta el azon indítványomat, hogy egy­szerűen kérjük föl Csengeryt adatai előterjesztésére. Igaz, hogy ez esetben könnyen pellengérre is kerülhetett volna néhány név! E helyett az érettségi bizonyítványok alapján kívánnak összeállítani valami „értelmiségi” statisztikát, minek összeállítása azonban a kéznél nem lévő adatok folytán aligha sikerülhet. jún. 21. S hogy nem sikerült, bizonyítja a ma tartott biz. ülésen előterjesztett eredmény, így a válasz talán el fog aludni. jún. 27. Részt vettem a pesti helv. hitv. főgimn. ifjúsági önképzőkörének záróünnepé­lyén. Ezt csak azért említettem föl, mert itt hallottam először Gegus Gusztáv nevét, ki irodalmunkban nemsokára (s talán nem érdemetlenül) szerepelni fog. - O, ki ez intézet elnöke, most egyszerre 6 pályadíjat nyert, csupa költeményekkel; balladája s idillje különösen sikerült. - Eredeti volt az öreg Török Pál szuperintendens, kit a jeligés levelek fölbontásának tisztessége illetett; midőn már 3-adszor jelentette ki Gegust, mint nyertest, a 4.-nél már a bontogatásnál mondta: „Ennek a hajtása is Gegusé.” Az 5.-nél: „Fogadjunk, hogy ez is Gegus.” S mikor csakugyan e név tűnt elő, kedélyesen hozzádörmögte: „No, mondtam.” Gegusban van fűzfaság, reminiscentia is jó adag, de egyúttal hangulat, kedély, szerkezeti és alakítási ügyesség. - E pár sornyi jegyzetet néhány év múlva talán még kiegészíthetem.403 jún. 30. Ma pedig a b[uda]pesti központi papnövelde magyar egyházirodalmi iskolájá­nak alapítási ünnepélyén vettem részt, s gyönyörködtem benne, mint bólintgat he­40aHajh, hajh: 1906-ban!...[ Gegus Gusztáv 1906-ban a Fejérváry-kormány igazságügy-minisztere lett.]

Next

/
Oldalképek
Tartalom