Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
Márki Sándor naplói I. 1887 427 febr. 6. A Tanáregyesület „dísz”-ülésén hallgattam Köpesdy felolvasását Trefortról, ki holnap lesz 70 éves. Isten éltesse! - Feleségem egész délután szidott, mert nem lévén más választásom, ebédre megmarasztottam az aradiak alkalmi lapja érdekében nálam járt jeles és nagy költőt, Gyomai Zsigmondot, aki azután estig mindig költő és mindig vendég volt. No, de el is olvastam feleségemnek Jókaitól a Kullancs úrfit; hadd lássa, hogy vannak előzmények a világtörténelemben! febr. 7. Ma este ment haza, Kecskemétre, Somogyi Laci, kivel pár napot jól elbeszélgettünk. Itt első vidéki hálóvendégünk volt. febr. 8. A Történelmi] Társulat annak rendje és módja szerént tudósít, hogy választm. tag lettem. (A társulatba különben még 1869-ben, Cséplő Péter tanárom felhívására, [Nagyváradon léptem be, s azóta vagyok - olyan, amilyen - munkatársa a Századoknak is.) febr. 9. Megjelent a miniszter fölhívása, melyben a volt tiszteket mintegy reklamálja a népfölkelés számára. „Ha még egyszer azt izeni...”, csakugyan jelentkezünk. - Feleségem ma pálinkaméréssel foglalkozott: osztogatta a felkai borovicskahozatal tanár részvényesei számára a megrendelt litereket. Én pedig „tekintettel a nagy szélre”, ma nem mentem kávéházba; ami feleségem szerént, elég nevezetes dolog, hogy bejöjjön a naplóba. febr. 10. Feleségestül hallgattam Xantus előadását, a Földrajzi] Társulatban a panamai földszorosról és a kolumbiai államokról. Én is éppen ma készültem el márc. 24-re kitűzött felolvasásommal (Dézna és vidéké). - Hazajövet, már itt találtunk egy fazék hamisítatlan kolozsvári káposztát, mit jókedvében Jancsó vagy inkább felesége küldött. Emelkedett hangulatban fogtunk hozzá. febr. 11. Reggel a Pesti Naplóból, s pár órával később Juliska néném leveléből olvastam, hogy 8-án este Szilágyi Örs, édesapám mellé beosztott urad. írnok agyonlőtte magát Sarkadon, irodánkban. Vacsorára volt hivatalos Bertiékhez, s azt az időt, míg édesapám odament, használta föl szerencsétlen gondolatának megvalósítására. Mire érte visszajött a kocsi, már halállal vívódott. Szívén, majd nyakszirtjén lőtte meg magát; édesapám - kinek, bizony elég volna a saját baja is - 5 óra hosszat virrasztóit mellette. Ekkor halt meg. Azt hiszik, amerikai párbaj áldozata a kitűnő készültségű, szerény és józan fiatalember (csak 27 éves volt), ki éveken át lakott nálunk, s kit úgyszólván családunk tagjai közé számítottunk. Eltemetni Nagyváradra vitték. Nyugodjék békében! Az öreg Szilágyi 2 nap óta kurrentált már, hogy felbiztasson Maximilianus Transsylvanus nemzetiségének tisztába hozására. Múltkori felolvasásom kapcsán Ap- ponyi Sándor gr. figyelmeztette őt ennek szükségességére. Megpróbálkozom ezzel is; hiszen, ha Arad monográfiájával kissé rendbe jövök, úgyis a magyar földrajz történetére kell sort keríteni. febr. 12. Hosszabb idő után az öreg Kerékgyártóval találkoztam az Egyet [emi] Könyvtárban. Most már annyira ment a gyűjtésben, hogy a hírlapok öngyilkossági híreit is scartétákra szedi. -Juliskával, Marcival megnéztük, hosszasan, Bach állatseregletét.
