Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
418 Márki Sándor naplói I. 1886 tozás, úgy látszik, hat a gyerekre, mert vacsora előtt, szokása ellen, rendesen elalszik; oly osztályba pedig, hol 84-en lennének együtt, ily járványos időben nem szívesen ereszteném. - Este az Akadémiában Torma Károly és Bunyitay felolvasásain. nov. 9. Dr. Báthori Dániel Mariskán bárányhimlőt konstatált, mely már háromnapos. Reméljük, legjobb lefolyását. - Édesapám szerént Nelli ([Márki] Imréné) állapota, mert - gyermekágyban - a tej fejébe ment, nagyon aggasztó. Isten segítse! Lajosról, Gáborról jót írhat, ami nagyon örvendetes. Édesapám egyúttal kijelenti, hogy ajándékul küldte a múltkori 100 frt-ot. Az utóbbi 2 hónap több mint 1200 frt-nyi költsége tehát - az ő jósága folytán - adósság nélkül végződött rám nézve. nov. 10. Este megérkezett Tóni. Ipám 16-án jön. nov. 11. A Földr[ajzi] Társulat ülésén Ballagi Aladárral örvendeztünk egymásnak. Egész elragadtatással beszéli, mennyi örömet szereznek neki világtört. tanulmányai. nov. 12. A Kölcsey Egyesület meleg hangú levélben tudatja tiszteletbeli taggá való megválasztásomat. Valóban nem számítottam rá, mit az is bizonyít, hogy eljöttömkor megmaradtam a r. tagok közt. De nem tagadhatom, hogy jólesik e megemlékezés. nov. 16. Ipám megérkezett jó egészségben. Most már tehát együtt vagyunk. nov. 21. Mariska szerencsésen kiheverte a bárányhimlőt. Az orvos rendesen járt hozzá, gyógyszert azonban nem adott neki. nov. 22. Hazakerült Józsi bácsiéktól Kanári Juci is, s kitűnt, hogy férfi. - Jelen voltunk Jókainé temetésén.213 nov. 25. A juhhúsos kása majdnem hideglelőssé tett. A Képzőművészeti Társulatból is menekülnöm kellett, oly rosszul éreztem magamat. Egész délután kornyadoztam; no de ápolt Mariska, ki mellényemre varrta föl az első gombot. dec. 1. Juliska néném írja, hogy Lajos egy állapotban, csöndesen, látszólag jól van. Nelliék újszülött kislánya meghalt. dec. 2. A Történelmi Társulatban értesültünk Ipolyi Arnoldnak ma délben 1 órakor, váratlanul történt elhuny tárói. A boldogulttal az életben 3-szor találkoztam, s mindannyiszor éreztem nagy szívének melegét. Igaz jóakarómat gyászolom abban, kit oly méltón gyászol egy egész nemzet. Valóban halni ment tehát - mint mondta - Nagyváradra, melyet nem szeretett, s hol idegenül érezte magát. Áldás emlékére! 21a Jókainé f nov. 20. Egyszer láttam, 1871-ben mint Gertrúdot, a Nemz[eti] Színházban, hol akkor négy darabban vendégszerepeit. Ha jól emlékszem, a Nemz[eti] Színházat is akkor láttam először, éspedig a karzatról, Gáborral együtt.
