Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
368 Márki Sándor naplói I. 1885 Rómer bácsival, Aignerral, Marczalival stb. beszélgettem, a városligeti banketten pedig az öreg Szilágyival, Szabó Károllyal, Haannal stb. Testületileg néztük meg a közokt. pavilonban Lanfranconi régi térképgyűjteményét, s Lanfranconi megengedte, hogy azokból jegyzeteket s másolatokat készítsek. Homolka mutatott be neki, kit szintén ekkor ösmertem meg. A Műcsarnokban Czobor régiség-magyarázatait hallgattuk. Este álló két óráig sétáltam a korzón Demkóékkal és Szádeczkyékkal. A két asszony velünk vacsoráit a debreceni csárdában, hol megalakult a IV. szakosztály (Thallóczy, Homolka, Lanfranconi, Szádeczky, Fazekas, Liszka, Nagy Elek stb.) a „lumpolás” végett. Itt találkoztam Spitkó sógorral is, ki most már egészséges és velünk tartott 11-ig, amidőn „a szabályok értelmében” hazamentünk, s omnibuszversenyt rendeztünk egy másik mulató kompániával. Otthon várt ipám levele, hogy Juliskának, Mariskának nincs semmi baja. júl. 4. Az I. szakosztály ülése, melynek folyama alatt azonban jobbadán Klamarikot tájékoztattam holnapi felolvasásom tartalmáról. Az ülést megelőzőleg Marczalinál voltam, s még előbb Réthy Laci panaszolta el, őt, Tagányit és Z. Kiss Bélát, a kezdeményezőket, hogyan semmizték ki a kongresszusból. Ülés után itthon írogattam 1 óráig, és csak azután mentem ki a kiállításba, hol a debreceni kompániával ismét 11 óráig maradtam. júl. 5. A III. szakosztályban tartott előadásom nemigen provokált vitát, de kivált a vidéki tanárok (főleg papok) jöttek azután sorra gratulálni és ösmerkedni. Egyebek közt Cherven Flóris és Ferenczy József stb. 5 negyedórái beszédemnek Marczali annyiban adta meg árát, hogy őt már kevesebben s fáradt figyelemmel hallgatták. Szász Károly sajnálkozott, hogy felolvasásomon nem lehetett mindvégig jelen, mert szeretett volna hozzászólani. - 2 órakor ebéd a kiállítási Dobos vendéglőben. Ipolyi a fiatal történetírókat és előadókat, Szász Károly szintén az előadókat éltette, s úgy földicsértek bennünket, hogy-hogy-hogy! - Csupa excellenciás, méltóságos és nagyságos urakkal ettünk cseresznyét egy tálból; Zichy Jenő, b. Kemény G[ábor], Szász K[ároly] stb. koccintgattak velünk, ami persze tetszett nagyon. Én Kőváry László és dr. Kiss Áron közt ültem és sütkéreztem mai dicsőségemben. Azután ismét őgyelgés a kiállításban s a korzón. Este 8-kor (közben Reichenhallerrel is találkozva) bejöttem a városba a tanárok ösmerkedő estélyére, mely elég gyönge volt, bár valami 70-en vettünk részt benne. Brózik, Halász (Lőcse), Sebestyén, Szemák stb. az új ösmerősök, s ismét hány olyan, akivel erősen diskurálgattam ugyan, de már nem tudom a nevöket! Mint ipám írja, Dedinszky Gyula bátyánk Egerben elhunyt, nyomott körülmények közt hagyva hátra családját. Nyugodjék békében! júl. 6. Részt vettem a Tanáregyesület közgyűlésén (mi először esett meg rajtam) s a kongresszuson, mely ma véget ért. A Hungáriában Ipolyi, kinek ma akartam bemutatni magamat, asztalához hitt vendégnek; már „régen akart ismerni”; tegnap is „kokettírozott” velem az asztalnál, de „rá sem hederítettem”; pedig ő mennyire örül, hogy „családjában” író is van. „Másik író” - korrigálja Szász Károly, ki Klamarikkal és Deák Farkassal szintén Ipolyi vendége volt. Ebéd után családostul meghitt Sz[ent]- keresztre. (Deák Farkasnak tegnap az ebédnél mutattam be magamat.) - Azután kimentem a kiállításba, s 2 óra hosszat jegyezgettem a Lanfranconi-féle térképgyűjteményből. Az aradiak közöl jelenleg Varga, Hidegh, Ábrái és Scholcz vannak itt. - A Nemzjeti] Színházban végignéztem Gautier Margit előadását. - Ezután kaptam ipám