Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)

Márki Sándor naplói I. 1885

357

Nagy Iván felszólított életrajzom beküldésére, hogy tagul ajánlhasson az Akadémiában.

márc. 18.

A deákok részéről - mivel az iskolába tegnap délután s ma nem mentem be - a VIII. osztály csaknem teljes számmal (vagyis ... hat) jött ki hozzám, s a kertből, hol most Mariskával együtt kapálgatok, előcitálva, Bejczy Árpád köszöntött fel. Ez osztályt már 8 év óta vezetem, s elmondhatom, hogy „Elhulltanak legjobbjaink / A hosz- szú harc alatt.”

Kaptam szegény Szalay Józsi gyászjelentését. Az alig 28 éves ifjú, egyet, magántanár, orsz. levéltári fogalmazó, hosszas betegség után márc. 15-[én] hunyt el. Nagy műve Magyarországnak 4 (illetőleg) 3 kötetes története, melyet az Akadémia 1200 frt-tal jutalmazott, nekem is megvan.11 Pár év előtt itt Aradon barátkoztunk meg. Nyugodjék békében!

márc. 19.

A Lamberg-Reisner-féle sajtóperben én is be voltam híva esküdtnek; mivel azonban a vádló, Lamberg, egyebek közt engem is visszavetett, ez a napom megmaradt.

márc. 20.

Órámon meglátogatott Petrovich főigazgató. „Csak dicsérnie lehetne” - jegyezte meg utóbb -, „a főigazgatói utasítások értelmében azonban fukarkodnia kell a dicséretekkel”.

márc. 21.

A főigazgató tiszteletére este a Wittmannál lumpoltunk. Zsiga sógor éjfélkor vert fel bennünket, s reggel jókor már ment. Ilyen vendég a szerelmes ember, kinek 120 km utat kell tennie, hogy menyasszonyát megláthassa!

márc. 22.

Pista is, Józsi bácsi is meghitt B[uda]pestre szállásra, a kiállítás idején. Mivel Józsi bácsi otthon sem lesz, Pistáék pedig sokan vannak, a 2. meghívást szándékolom igénybe venni.

márc. 23.

Sarkadról Mariska is, Róza is küldött holmi paprikás szalonnát, pulykát stb. - Sándor-nap oktávjára. Kislányomnak egy lyukas fogát kihúzattam. Nagyon jól viselte magát.

márc. 25.

Tóni sógor hazajött В [uda] pestről, hová deák létére voltaképp vakációzni jár. - Nagyon megijesztett bennünket kislányunk, mert a doktor szerént a difteri- tisz tünetei mutatkoznak nála. A gyerek különben víg, lázai nincsenek, s így, hogy a negyedóránkint való szájöblögetés, orvosságbeadás stb. végett éjfélig ébren tartsuk, azt mondtam neki, hogy ma „lumpolunk”, mert éppen kérdezte, mi az a „lump”. A mesék azután annyira tetszettek neki, hogy még éjfélkor is alig tudtuk ágyba dugni.

márc. 26.

Reggel 3-6-ig megint zaklattuk szegényt az orvosságokkal. S ő szedte azokat, nézte a képeskönyveket, hallgatta a meséket. Este, bár nagyobb időközökben, ismét föl-föl kellett ráznunk álmából. Ez a tortúra ismét éjfélig tartott.

11 Szalay József: A magyar nemzet története. 1-4. köt. 1879-1883. (Az 1. kötetet, Nagy Lajos haláláig, Bodon József írta.)